Az ISS 2000 óta folyamatosan változó legénységgel kering a Föld körül 400 kilométeres magasságban. Már több mint 200-an fordultak meg a fedélzeten. Checinska Sielaff, a Washingtoni Egyetem kutatója és munkatársai 24 mintát elemeztek, melyeket 14 hónap alatt vettek három különböző legénységtől. Nyolc helyszínt vizsgáltak meg, köztük az étkezőasztalt, az alvókabinokat, a wc-ket, a falakat és az ablakokat.

A gombák száma és összetétele változatlan maradt, a baktériumoké a fedélzeten tartózkodó űrutazók cserélődése szerint módosult. Még vizsgálják, hogy a felfedezett mikroorganizmusok veszélyt jelenthetnek-e az űrállomáson dolgozó emberekre vagy magára az ISS-re – mondta el Sielaff. A leggyakrabban előforduló baktériumok a Staphylococcusok (26 százalék) és az enterobaktérium-család tagjai voltak (23 százalék). További 11 százalék a Bacillus-fajok közé tartozott.

A mintavételi helyek.

Microbiome

Találtak többek között Staphylococcus aureus baktériumot, mely az emberi bőrön és nyálkahártyán él és többnyire ártalmatlan, de veszélyes fertőzéseket is okozhat. Kimutattak az enterobaktériumok közé tartozó baktériumokat, melyek az emberi bélben fordulnak elő és szintén betegségeket okozhatnak. A Földön ilyen baktériumok gyakoriak a fitneszstúdiókban, irodákban és kórházakban – fejtette ki Sielaff. Egyelőre nem tudják, hogy ezek a baktériumok megbetegíthetik-e az asztronautákat. Ez több tényező függvénye: az egyes asztronauták egészségi állapota mellett az is számít, hogy hogyan viselkednek ezek a mikororganizmusok a világűrben. Az űrállomásra gyakorolt hatásuk egyelőre nem ismert. A kimutatott baktériumok közül egyesek a Földön hozzájárulnak az anyagok lebomlásához, széteséséhez – emelte ki Camilla Urbaniak, a tanulmány társszerzője.

Ezek az ismeretek fontosak a jövőbeli, hosszú távú űrkutatási missziókhoz, ahol a csírák akár nagy veszélyt is jelenthetnek, mivel az űrben megváltozik az asztronauták immunrendszere és csak korlátozottan van lehetőség orvosi segítségre.

Nitin Singh, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézet tudósa és munkatársai egy korábbi elemzésükben olyan baktériumtörzseket mutattak ki, melyek ellenállóak egyes antibiotikumokkal szemben. A tudósok szerint a súlytalanság hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához. Ezekben a tanulmányokban is felderítetlen maradt a kimutatott kórokozók konkrét veszélyessége. További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon biztosítható legyen az ISS működőképessége és az asztronauták egészsége – mondta Kasthuri Venkateswaran, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az elemzés társszerzője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.