Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
A WHO szerint a következő 30 évben a jelenlegi csaknem 50 millióról 152 millióra nőhet a demenciával élők száma. Az ENSZ-szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egészséges életmód segíthet kordában tartani a kognitív hanyatlást. A világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus közleményében rámutatott, hogy az irányelvek megfogalmazásához összegyűjtött tudományos bizonyítékok megerősítik, hogy "ami jót tesz a szívnek, az hasznára válik az agynak is".
Az egészségügyi szervezet által ismertetett irányelvek között szerepel a kiegyensúlyozott, mediterrán étrend követése, a dohánytermékek és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres testmozgás, az agyat stimuláló kognitív tréning, valamint az aktív társasági élet.
A WHO szerint a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas koleszterin, az elhízottság és a depresszió a demencia kialakulásának fokozott kockázatával áll összefüggésben.
A demenciáért az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló agyi rendellenességek a felelősek. A 60 éven felüliek nagyjából 5-8 százaléka küzd Alzheimer-kórral vagy a demencia egyéb típusával.
[A demencia ellenszere? A tudósok szerint már napi egy pohár narancslé csodákat tehet az aggyal]
A WHO szerint a betegség komoly gazdasági terhet ró a társadalmakra, a demenciával élőkről való gondoskodás költségei a 2015-ös 818 milliárd dollárról várhatóan 2000 milliárd dollárra nőnek a század közepére. A demenciás esetek száma az olyan alacsony és közepes jövedelmű országokban fog megemelkedni a legjobban a következő három évtizedben, ahol a legmagasabb a népességnövekedés, ami azt jelenti, hogy számos egészségügyi rendszernek kell majd jelentős kihívásokkal szembenéznie.
A WHO rámutatott, hogy a demenciának vannak nem megelőzhető kockázati tényezői, úgy mint az életkor és a családon belüli kórtörténet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy "bár az életkor a kognitív hanyatlás legerősebb ismert kockázati tényezője, az időskori elbutulás nem egy természetes vagy elkerülhetetlen következménye az öregedésnek".
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
