Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, ám nem tanácsos a gyerekeknek kizárólag vizet vagy ásványvizet adni, ezek ugyanis nem elegendőek az ásványi anyagok pótlására – közölte a Semmelweis Egyetem.
A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik, mely folyamat nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ilyenkor ugyanis a szervezete nem termel elég verejtéket. Egy 30 kg-os gyermeknek napi 1,5-2 liter az ajánlott mennyiség.
A Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, Szabó András szerint szerint ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített ásványi sókat pótolni lehessen, nem elég csupán vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek. Azt javasolja, hogy a nagy melegben
Az elektrolitok a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez. Ha az elektrolitszint nincs rendben a szervezetben, akkor a sejtek megfelelő működése zavart szenved. Az elektrolitok egyik fontos feladata, hogy elektromos impulzusokat továbbítanak a sejtek között, ami lehetővé teszi az izomösszehúzódásokat és az idegi impulzusok átvitelét két sejt között. A testünkben leggyakrabban előforduló elektrolitok: a kalcium, nátrium, kálium, foszfát, klorid és magnézium.
Az édesített szénsavas üdítőket (pl. kóla) nem javasolja a szakember, mert a cukros, szénsavas üdítőitalok és a dobozos gyümölcslevek literszámra való fogyasztása nem szolgálja a kicsik egészségét. Természetesen ezekből is lehet napi egy-egy pohárral adni a gyerekeknek, de ne ez legyen a fő folyadékforrás – hangsúlyozta.
A cukros üdítőitalok édes ízére nagyon hamar rákapnak a gyerekek, és később csak ezeket akarják fogyasztani. A fölösleges cukorbevitel nagy mértékben hozzájárul a gyermekkori elhízáshoz, és a fiatalnál is kialakuló inzulinrezisztenciához, ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezet – figyelmeztet honlapján a Semmelweis Egyetem.
Szabó hozzátette, nem érdemes arra várni, hogy a kisgyerek szól, ha szomjas, inkább javasolt óránként megkínálni egy pohár folyadékkal, amiből annyit igyon amennyi jól esik, de erőltetni nem kell, ha nem kíván többet.
Beszélt arról, hogy a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt az étvágyuk lecsökken. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is jelentős része, 50-70 százaléka vizet tartalmaz – és ezen felül legyen a plusz folyadék.
Szabó szerint tévhit, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben.
A nagyon hideg folyadék fogyasztása a belső hőt csökkenti, ami nem kívánatos.
A hőérzet a testfelszín párologtatással történő hűsítésével javul. A folyadékfogyasztás úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet tehát akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezés révén ugyanis ugyanúgy hűt, mint a hideg – fűzte hozzá.
Vigyázni kell a napsütéssel is, mert ha a kánikulában órákig a szabadban van a gyerek, akkor könnyen napszúrást kaphat. A rossz közérzettel, aluszékonysággal, fejfájással járó napszúrás – sok folyadékkal és hűtéssel – egy nap alatt otthon is „meggyógyul”, de ha ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A nagyobb gyermekek még a kiszáradás előtt képesek jelezni a szomjúságukat, de a kisebbek, akik még nem beszélnek, csak sírással, nyugtalansággal tudnak jelzést adni. Ha mégsem kapják meg a szükséges folyadékot, akkor előbb bágyadtak, majd aluszékonyak lesznek. Ez veszélyes, mert a szülőt megnyugtatja, hogy nem sír már a gyermek, és azt hiheti, hogy szépen alszik, pedig a szervezet folyadékhiánytól szenved. Fontos figyelmeztető jele a kezdődő kiszáradásnak, ha a csecsemő pelenkája száraz, vagyis hosszabb ideje nem ürít vizeletet, és ha nehezen ébreszthető – olvasható a közleményben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
