szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az MTA felfedezésének köszönhetően számos hangulatzavar, de még akár a depresszió kezelésére új terápiás módszer állna rendelkezésre.

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak írásában szerepel, ami a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön, közölte a kutatóintézet.

A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (úgynevezett axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek.

Ennek a csoportnak az a különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el.

Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat – agresszív vagy depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk.

Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.

A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről van szó, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik, ezért a kutatók hangsúlyozták, a felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük.

Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat a kezelésükre, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Remotiv BrandChannel

A stressz az életünk része, de mikor lesz belőle depresszió?

Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?