A kutatók elmondása szerint két fosszíliát vizsgáltak meg. Az egyik a Spanyolország északi részén lévő Atapuerca falu közelében feltárt 800 ezer éves őrlőfog, mely egy Homo antecessortól származik, a másik pedig egy 1,77 millió éves, Homo erectus-őrlőfog, melyet a grúziai Dmaniszi város közelében találtak. Az úgynevezett paleoproteomika módszerével nyertek ki proteint a foszilizálódott Homo antecessor-fogból. Ezzel a módszerrel olyan ősmaradványokban is meg lehet találni a genetikai anyagot, melyek túl régiek ahhoz, hogy DNS-t tartalmazzanak, hiszen ez idővel kémiailag lebomlik.
"A proteinszekvenciákat örökítőanyagunk DNS-szekvenciái határozzák meg, ezért ezek az ősi proteinszekvenciák evolúciós információt hordoznak. Korábban bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk akár kétmillió éves állati fosszíliából kivonni az ősi proteint" – mondta el Frido Welker, a Koppenhágai Egyetem molekuláris antropológusa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Ezidáig a legrégebbi, emberi fajtól nyert genetikai anyag mintegy 420 ezer éves volt.
A Homo antecessor genetikai anyaga különösen fontos információkkal szolgált, miután összehasonlították a modern emberi fajtól és kihalt fajoktól származó, frissebb genetikai adatokkal. Ezekből kiderült, hogy a Homo antecessor közeli rokonságban állt a Homo sapiensszel és két kihalt rokonával, a neandervölgyi emberrel és a kevésbé ismert gyenyiszovai emberhez vezető evolúciós ág utolsó közös ősével.
"Ez megerősíti azt az elméletet, mely szerint a Homo antecessor állhatott a feltörekvő új emberiség kiindulópontjánál, mely vélhetően mintegy egymillió éve Délnyugat-Ázsiában, elsősorban az úgynevezett Levantine-folyosónál jelent meg" – mondta José-María Bermúdez de Castro, a spanyolországi Burgosban lévő, az emberi evolúciót vizsgáló Nemzeti Kutatóközpont munkatársa, a tanulmány társszerzője. A régió a jégkorszak idejének fontos menedéke volt a biodiverzitás szempontjából, és mint ilyen, hozzájárult az új fajok megjelenéséhez.
Az elemzett Homo antecessor-fogat 2003-ban találták, egy férfi egyedhez tartozott. Bár a faj esetében sok kérdés tisztázatlan egyelőre, a tudósok korábban bizonyítékokat találtak arra, hogy esetükben a kannibalizmus is megjelent.
A kutatók szerint a paleoproteomika hozzájárulhat az emberi evolúció megfejtéséhez, kiegészítve a csontvázak fosszilis alakjának és fizikai szerkezetének tanulmányozásával kapott ismereteket. Az emberi faj mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában. A tudósok az emberi családfa pontosabb megismerésére törekszenek, hogy megismerjék annak a felmenő ágnak a közvetlen őseit, melyből a Homo sapiens, a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember létrejött.
"A molekuláris adatok az evolúciós információ független forrásai" – mondta Welker.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.