Évtizedekkel ezelőtt a fogszabályozásról szinte mindenkinek ugyanaz a kép ugrott be: tinédzserkor, fém bracketek és hosszú hónapok, amikor a készülék a mosoly legfeltűnőbb része volt. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Nemcsak azért, mert egyre esztétikusabb készülékek jelentek meg, hanem azért is, mert maga a fogszabályozás célja, tervezése és a kezeléshez való hozzáállás is sokkal összetettebb lett.
Fogérzékenység, barnás foltok, később már szabad szemmel is látható lyukak, amelyek fogorvosért kiáltanak. A fogszuvasodás közös rémálmunk, hiszen egyértelműen utal arra, hogy valami végleg tönkrement a fogban. Brit kutatók szerint azonban ennek nem kell így lennie, innovációjukkal ugyanis visszaépíthető a fogzománc.
Sokan egy gyors fájdalomcsillapítóval intézik el az érzékeny vagy időnként fájó fogat, és a fogorvosi vizitet későbbre halasztják. A gyulladás nem mindig jár jelentős kellemetlenséggel, ezért könnyű napirendre térni fölötte, holott a fogászati gócok okozhatnak szív- és érrendszeri problémákat, reumatikus és bőrtüneteket, és terhelik az immunrendszert is. Lubics Szilvia fogorvossal, ultrafutóval beszélgettünk.
Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.
Kellemetlen, sőt súlyos szövődményekhez vezető megbetegedés a fog belső szöveteit érintő foggyökér-gyulladás. Brazil kutatók viszont találtak egy olyan, bárki számára könnyen elérhető kombinációt, ami segíthet a kezelésben.
A sertések életük során akár hatszor is újra tudják növeszteni a fogaikat, ezt a tudást igyekszik megérteni egy kutatócsapat. A cél, hogy emberek is képesek legyenek erre.
Ha minden jól megy, néhány éven belül már kereskedelmi forgalomba is kerülhet az a gyógyszer, mely képes lehet megindítani a fognövekedést – legyen szó veleszületett foghiányban szenvedőknél, vagy olyanokról, akik elvesztették a fogaikat.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Egy fogorvos megválaszolta, mikor és miért célszerű elvégezni a reggeli fogmosást. Kitért arra is, napi hányszori fogmosás jó.
Izraeli, kínai és szingapúri tudósok közös munkájának eredményeként sikerült megtalálni azt a molekulát, ami meggátolhatja a szájban a fogszuvasodásért is felelős Streptococcus mutans baktérium szaporodását.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
A fogászatban teljesen újnak számító módszert fejlesztenek a fogágybetegségek kezelésére a Semmelweis Egyetemen (SE) – közölte hétfőn az intézmény.
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
A megalodon fogainak geokémiai vizsgálata világított rá arra, hogy szemben sok cápával, az őscápa valójában melegvérű lehetett.
Régészek 12 ezer éves fogakat és egyéb csontmaradványokat találtak a németországi Blätterhöhle barlangban Hagen városa mellett – közölte a Westfalen-Lippe települési szövetség Münsterben.
Táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk a kora bornzkori gyerekeknek – derült ki egy osztrák tanulmányból. A kutatók hozzátették, 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
Egy amerikai kislány olyan őskövületet talált, amihez a szakértő szerint egyszer van egy életben szerencséje az embernek: egy, már kihalt cápafaj, az Otodus megalodon egyik foga.
Az ásatáson talált fog egy korai emberfajé lehet.
A fogat feltehetően a megalodon egyik közeli rokona hagyta hátra. Kivételesen jó állapotban maradt fenn.
