Még mindig nem teljes az a kép, amelyet a koronavírus-járvány következményeiről kapunk, az egyes országokban ugyanis jóval többen halnak meg a korábbi évekhez képest, mint amennyi halálesetet most a koronavírus számlájára írunk – erre a következtetésre jutott a The New York Times 11 ország halálozási adatait elemezve.

A lap a március első napjaitól április első napjaiig tartó egyhónapos időszak halálozási adatait vetette össze az egyes országoknál, és azt vizsgálták, hogy mennyivel több haláleset történt a vizsgált az országokban az elmúlt egy hónapban, mint azt a korábbi évek adatai alapján várták, a megemelkedett haláleset-számból pedig kivonták a regisztrált koronavírusos halálesetek számát.

A New York Times Hollandia, Spanyolország, Dzsakarta (Indonézia), Törökország, Franciaország, Svédország, Belgium, Anglia, Wales, Svájc és New York (Amerikai Egyesült Államok) adatait vizsgálva arra jutott, hogy

az elmúlt évek halálozási számait egyrészt megdobta a Covid-19-fertőzöttek halálozási száma, de még a koronavírussal igazolt plusz halottak számánál is magasabb volt az emelkedés.

Spanyolországban például március 9. és április 5. között hivatalosan 12 401 ember halt meg a Covid-19 betegségben, összesen viszont 19 700-al többen vesztették életüket, mint a korábbi évek azonos időszakában, azaz 7300 esetről nem tudni, hogy a koronavírus vagy egyéb betegség miatt hunyt-e el. Ez a szám olyan magas, hogy nehezen elképzelhető, hogy ne lenne közte koronavírusos haláleset. Az azonban tény, hogy ezek koronavírussal nem regisztrált elhunytak.

Bár most a vizsgált országok között nem szerepel, korábban hasonló olaszországi esetekről írtunk ebben a cikkünkben. Ott azt valószínűsítették, hogy sokan anélkül hunytak el, hogy koronavírus-tesztet végeztek volna rajtuk. Például mert otthon, vagy idősotthonban haltak meg, még az előtt, hogy egyáltalán tesztelték volna őket.

Franciaországban március 9. és április 5. között 8059 ember halt meg koronavírusban, összesen pedig 13 100-al több halálesetetről számoltak be, mint azt a korábbi évek átlagai alapján várták, azaz 5100-al nőtt az elhunytak száma a korábbi időszakokhoz képest.

New York City esetében van a legnagyobb emelkedés, itt 17 200-an, azaz 298 százalékkal többen vesztették életüket március 11. és április 18. között a korábbi esztendők átlagaihoz képest, miközben 13 240 Covid-19 betegséghez köthető halálesetet regisztráltak. A metropoliszban 4000-el több olyan haláleset volt az elmúlt hónapban az elmúlt évek átlagához képest, amit - egyelőre - nem kötöttek a világjárványhoz.

A New York Times számításai szerint összesen 25 ezer ilyen halálesetről lehet szó világszerte. Azt írják, hogy elképzelhetetlen, hogy ezek között ne lennének olyan betegek, akik a koronavírus miatt haltak meg, legyen szó akár olyanokról, akik nem egészségügyi intézményben hunytak el a járvány miatt, vagy azokról, akik akik a kórházak túlterheltsége miatt haltak meg.

Törökországban például március 9. és április 12. között 2100-zal több halálesetről számoltak be, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami kétszerese az adott időszakban regisztrált koronavírusos halálesetek számának. Az indonéz kormány márciusban 84 halálesetről számolt be, a Reuters viszont azt közölte, hogy a statisztikák szerint több mint 1000 embert temettek el.

A New York Times megjegyzi, hogy ennek hátterében vélhetően az is állhat, hogy

többen is meghalhattak a koronavírusban addig, míg az országok el nem ismerték az első ilyen halálesetet.

Ez magyarázat lehet a többi ország eltérő számaira is. Olaszországban ugyan nem került szóba az a vád, hogy letagadnák a koronavírusos halottakat, az viszont széles körben elterjedt vélemény, hogy a vírus már február eleje óta szedhette áldozatait, miközben az olasz egészségügyi intézmények még nem is sejtették, hogy koronavírusra kellene szűrniük.

Az amerikai napilap szerint a cikkükben érintett országokban már elkezdték vizsgálni a "többlethalálozások" okát, és ahogy feldolgozzák a halotti bizonyítványokat, úgy jutunk közelebb az igazsághoz. A demográfusok szerint egyébként is meglepő, hogy az országok ilyen hamar közölni tudják a halálozási adatokat, ami vélhetően annak tudható be, hogy a kormányok minél hamarabb adatot akarnak szolgáltatni az információra éhes polgároknak.

Patrick Gerland, az ENSZ demográfusa szerint ugyanakkor jelenleg mindössze egy részleges pillanatképet kaphatunk a járványról, a következő hónapokban sokkal tisztább lesz a kép. Sokat segít ezen, ha a korosztályonkénti halálozásokról is pontosabb számok állnak rendelkezésre.

Vladimir Shkolnikov, a Max Planck Intézet demográfusa megjegyezte, hogy a számok a jelenleginél is sokkal magasabbak lennének, ha nem lennének zárt határok vagy kijárási tilalmak világszerte.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.