Azt már az általános iskola óta tudjuk, hogy a Föld az elmúlt évmilliók alatt rengeteget változott. A Pangea, azaz az őskontinens egy hatalmas, egybefüggő szárazföldi terület volt, amely darabokra tört, majd ezek a részek hosszú évmilliók alatt sodródtak a mai – de továbbra sem végleges – helyükre.

Mindez azért is érdekes, mert a kontinensek vándorlásával annak a pontnak a pozíciója is megváltozott a bolygón, ahol ma élünk. Tudja ezt a szoftvermérnökként dolgozó Ian Webster is, aki úgy döntött, készít egy szoftvert, ami megmutatja, a mai lakcímét hol lehtett volna megtalálni a Pangeán.

Az általa létrehozott weboldalon a Föld történetében 750 millió évet lehet visszaugrani, de a jobb felső sarokba helyezett legördülő menü segítségével a fontosabb állomások is kiválaszthatók – például az első szárazföldi növények vagy állatok megjelenése. A lakhelyünkre – természetesen csak a városokra – a bal felső sarokban elhelyezett keresővel kereshetünk rá.

Bizonyos városok pozícióját már 750 millió évre is be lehet lőni: ilyen például New York, amelynek területe egy hegységrendszer kellősközepén foglalt helyet.

hvg.hu

Magyarország esetében a legkorábbi dátum, ahová visszamehetünk, 35 millió év. (A weboldal szerint ennél korábbra azért nem, mert a tektonikai lemezek mozgása ezen a területen nem követhető vissza.) Ám már ez is jól mutatja, mennyire máshol volt akkor például az a terület, ahol most Szeged található.

hvg.hu

A térkép alapján a mostaninál jóval délebbre, valahol a mai Balkán-félszigeten lehetett volna megtalálni a várost, ha akkor létezett volna. Ebben az időben még az Egyesült Királyság sem szakadt el az európai kontinenstől, a La Manche-szoros tulajdonképpen nem létzett.

Webster jelenleg azon dolgozik, hogy finomítsa a szoftverét, hogy a jövőben még pontosabb lehessen a korai helymeghatározás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.