Néhány nappal elhalasztották a James Webb-űrteleszkóp indítását, miután váratlan incidens történt az előkészületek során. Így várhatóan december 22-én indítják útnak a világűrbe.

A műholdat a Francia Guyanában lévő Kourou központban a technikusok a hordozórakéta adapteréhez erősítették, amikor egy szorítószalag hirtelen kioldódott és megrengette az obszervatóriumot. A szakemberek átvizsgálják a műszereket, hogy az eset nem okozott-e kárt az egyes alkatrészekben.

NASA

A James Webb-űrteleszkópot a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség közös programja keretében egy Ariane 5 rakétán indítják a világűrbe a Francia Guyanán lévő európai űrközpontból.

[„Időutazásra” is képes lesz a NASA új távcsöve, amit decemberben küldenek fel]

Miután eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

NASA/Chris Gunn

Az infravörös tartományban működő James Webb "szeme" képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble-űrteleszkópé.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld–Nap-rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a világűr objektumait, és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.