A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Három éve hallgatózik már a NASA InSight nevű szondája a Marson, hogy pontosabb képet kapjon a bolygóról. Ennek meg is lett az eredménye: az eszköz által küldött adatoknak köszönhetően most már tudjuk, hogy milyen lehet az égitest belseje. Ezek az információk azonban csak azt árulják el, hogy milyen a kéreg, a köpeny és a mag, a felszínhez közeli rétegről viszont semmi sem derül ki belőle.
Pedig a tudósok szerint ez fontos lenne, ezen információk segítségével ugyanis jobban megérthetjük, hogyan alakul a Mars története. A Svájci Szeizmológiai Szolgálat (SED), valamint a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakembereinek munkája most ehhez vihet közelebb bennünket. A kutatók elemezték az InSight által rögzített környezeti zajokat – vagyis a marsi szelet –, amelyből kirajzolódott, hogy mi mindent foglal magában az eszköz alatti mintegy 3,6 milliárd éves felszín.
ETH Zurich
Az adatelemzés alapján – amelynek eredményét a Nature-ben pulbikálták – a felszín három méter vastagságban tartalmaz marsi homokot, az alatta lévő 20 méteren pedig laza anyag van. Itt jelentős mennyiségű repedezett vulkáni kőzet található, amelynek sérüléséért a becsapódó meteoritok a felelősek.
A homok és a kőzet alatt üledéket tartalmazó lávafolyamok húzódnak meg, amelyek a bolygó hideg és száraz időszakában alakultak ki. A kutatók úgy vélik, a legfelső lávafolyam nagyjából 1,7, míg a legalsó 3,6 milliárd éves lehet. Ekkoriban jelentős vulkáni aktivitás volt a bolygón.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
