Mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína embert szeretne juttatni a Marsra a következő évtizedekben. E grandiózus cél megvalósítása azonban sokkal nehezebb, mint gondolnánk: egy Föld–Mars-utazásra egyrészt 26 havonta nyílik lehetőség a két bolygó pályája miatt, másrészt a jelenlegi legfejlettebb technológiával is legalább 6-9 hónapig tartana egy egyirányú küldetés.

A fenti időtartam lerövidítésére már több ötlet is született, noha ezek nagy része még csupán papíron létezik. Akad azonban olyan is kimagaslónak tűnő is, mint a nukleáris meghajtást (NTP/NEP) használó, mellyel a számítások alapján durván 100 nap alatt abszolválható lenne egy ilyen misszió. A kutatók viszont ezt is túlságosan hosszú időnek tartják, és egy sokkal rövidebb projektet szeretnének tető alá hozni.

Ezt a nehézséget a lézer-termikus meghajtás képes lenne áthidalni a Science Alert szerint. A portál a napokban mutatta be a koncepció lehetőségeit, illetve azt a kutatási anyagot, mely a vázolt technika előnyeit ecseteli. Az ötletet a kanadai McGill Egyetem kutatói dolgozták ki, akik úgy vélekednek: ilyen „hátszéllel” 45 nap alatt el lehetne jutni a vörös bolygóra. A kutatók a NASA egyik korábbi, 2018-as kiírására jelentkeztek tervükkel, de az valamiért csak mostanában lett nyilvános. A kiírás során olyan megoldásokat kerestek, amikkel legalább 1 tonna hasznos terhet lehet átvinni a Marsra, de rövid, 45 napnál nem hosszabb időtartam alatt. A Phys.org szerint egy kombinált sugárnyalábbal mindez kivitelezhető lenne.

A projekt alapja egy 10 méter átmérőjű, szabad szemmel ugyanakkor nem látható lézersugár, amelyet a Föld különféle pontjain elhelyezett műszerek állítanának elő. A nyaláb teljesítményének 100 megawattnak kellene lennie a kutatók szerint – ez mintegy 80 ezer amerikai háztartás működtetésének megfelelő energia. A berendezés célja az lenne, hogy a Földről érkező nyalábot egy, a már az űrben keringő „hajó” kamrájába (illetve arra rá) irányítsák, melegítési céllal. A kamrában hidrogénplazma található a kutatók szerint. Ezután a berendezés magját 40 ezer kelvinre kell melegíteni, amelynek hatására a körülötte áramló hidrogén 10 ezer kelvinre forrósodhat, majd távozhat egy csövön keresztül.

A számítások alapján egy ilyen „töltés” akkora löketet adhatna egy űrbéli járműnek, hogy az 58 percen belül eltávolodhatna a Földtől.

A sugárnyaláb ezután már kikapcsolna, miközben a becélzott rakomány 17 km/sec sebességre gyorsult a Földhöz képest. Ilyen sebességen a Hold pályája 8 óra alatt megközelíthető lenne a kutatók szerint. Az elmélettel azonban több probléma is van, köztük a lassítás, illetve a hasznos teher kérdésre. A Marson ráadásul nincs lézer, ami segítségével a hajó „visszalökődhetne”, így az utazás maximum egyetlen irányban tűnik megvalósíthatónak. És így is csak papíron.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.