Nagyobb a fenyegetettség, mint valaha, Magyarországon is – üzeni a Sophos

Egyre nehezebb és drágább kiberbiztosítást szerezni, részben a kibertámadások számának növekedése miatt óvatosabbak a biztosítók – mutat rá elemzésében a Sophos. A cég kutatása szerint világszerte a válaszadók 92 százaléka rendelkezik valamilyen kiberbiztosítással, míg Magyarországon csupán 82 százalékos ez az arány.

Arra a kérdésre, hogy érte-e őket zsarolóvírus támadás az elmúlt évben, a válaszadó cégek 66 százaléka felelt igennel. Tavalyelőtt még csupán 37 százalékuk nyilatkozott így.

Az elmúlt évben az átlagos váltságdíj 812 ezer dollár – mintegy 300 millió forint – volt, ami 4,8-szoros növekedés a 2020-ban mér 170 ezer dolláros átlaghoz képest. Magyarországon még ennél is több pénzbe kerül felállni a támadás után.

Megjött a magyar adat: 540 millió forintba kerül, mire feláll egy cég egy vírustámadásból

Elértük a zsarolóvírusok evolúciójának csúcsát, ahol a támadók egyre magasabb váltságdíj-kifizetés iránti mohósága szembesül a kiberbiztonsági piac szigorodásával - közölte a Sophos kiberbiztonsági cég, amely globális kutatásában felmérte a támadások utáni helyreállítási költségeket, a támadások hatását a vállalatra, valamint a kiberbiztosítások elterjedtségét és a biztosítók által fizetett összegek mértékét.

A Sophos elemzői szerint az egyre gyakori támadások fényében nem meglepő, hogy nőtt a kiberbiztosítás elterjedtsége az elmúlt két évben: az összes válaszadó 92 százaléka mondta azt, hogy a szervezete jelenleg rendelkezik valamilyen szintű kiberbiztosítással (2019: 84%). A válaszadók 83 százalékának van olyan biztosítása, amely lefedi a zsarolóvírusokat is (2019: 64%).

Országonkénti alapon ezúttal az európai országok vezetik a kiberbiztosítási lefedettségi listát: a csehországi (99%), svédországi és belgiumi (mindkettő 98%) válaszadók rendelkeznek lefedettséggel.

Magyarország jelezte a legalacsonyabb szintű kiberbiztosítási lefedettséget (82%), míg az izraeli cégek rendelkeznek legkisebb arányban zsarolóvírus elleni biztosítással (66%).

Ágazati szinten az energia-, olaj-, gáz- és közüzemi szektor rendelkezik a legmagasabb szintű kiberbiztosítási lefedettséggel (96%) a kereskedelemmel együtt, és egyben a legmagasabb szintű zsarolóvírus elleni lefedettséggel (89%). Ez nem meglepő, hiszen ez az ágazat a támadások egyik fő célpontja (példa a Colonial Pipeline elleni 2021-es incidens) és legnagyobb mennyiségű régi infrastruktúrával rendelkezik, amelyet gyakran nehéz naprakészen tartani, ez pedig növeli a támadásoknak való kitettséget.

Ha már a rendőrséget is zsarolják, akkor tényleg baj van

A hackerek az ellopott adatokat már nemcsak titkosítják, hanem azzal zsarolnak, hogy ki is szivárogtatják az érzékeny információkat. A kiberbűnözők eszköztára bővül, már nem félnek közművek - mint most egy olajvezeték - ellen bevetni őket, vagy akár a hatóságokat is támadják. A háttérben felsejlenek a kevésbé demokratikus berendezkedésű államok.

A skála másik végén a gyártás és a termelés szerepel: ez az ágazat rendelkezik a legalacsonyabb szintű kiberbiztosítással (86%) és a legalacsonyabb szintű zsarolóvírus elleni lefedettséggel (75%).

A Sophos kutatása arra is rámutatott, hogy ha sikerül kiberbiztosításhoz jutni, akkor az megtérülő befektetésnek tűnik: a zsarolóvírus támadást elszenvedő és biztosítással rendelkező válaszadók

98 százaléka jelezte, hogy a zsarolóvírus-támadás kompenzációt is tartalmazó kiberbiztosításuk fizetett a kérelmek esetén.

Érdemes megjegyezni, hogy a legalacsonyabb váltságdíj-fizetési arányokat jelző szektorok voltak azok, akik arról számoltak be, hogy a leggyorsabban helyre tudtak állni egy incidens után. Ez kiemeli a katasztrófahelyzetek helyreállítása kapcsán a tervezés és felkészülés fontosságát – mutat rá az elemzés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.