Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Carlo Ratti építész is tagja annak a kutatói csapatnak, ami egy űrben elhelyezett buborékpajzs lefejlesztését vette fejébe. A Dezeen szerint a projekt mögött a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) áll, ami ezzel az egyedülálló módszerrel küzdene a klímaváltozás és a káros napsugarak ellen.
MIT Senseable City
A projekt főszereplője a már említett pajzs, amit az űrben építenének fel, majd navigálnának az L1 Lagrange nevű ponthoz. Ez mintegy 1,5 millió kilométerre van a Földtől. A buborékpajzsot a Föld és a Nap közé helyeznék el, hogy mesterséges módon csökkentsék az abból érkező napfényt.
A kutatók úgy vélik, hogy a Nap egy részének blokkolásával csökkenthető lenne a globális felmelegedés földi hatása.
A különleges napellenző fő előnye, hogy könnyedén lebontható. Az űrbe persze nem így jutna el, de a kutatóknak erre is van egy ötlete: a pajzs alapját olvasztott szílicum vagy grafén jelenthetné. Ezt szilárdítanák aztán meg, hogy buborékok képződjenek, majd pedig az egészből egy pajzs szülessen.
A kutatók szerint a fejlesztés teljes méretében akkora lenne, mint Brazília.
Ahhoz persze, hogy mindez megvalósuljon, még rengeteget kell kutatni. Az ötlettel kapcsolatban azonban már napjainkban is zajlanak laboratóriumi kísérletek: a szakértők nemrég űrbéli körülményeket szimulálva „felfújtak” egy ilyen gömböt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
