„A klinikai virológiában az egyszázalékos halálozás is nagynak számít. A legutóbbi időkig szinte kizárólag Afrikából rendelkeztünk adatokkal a betegség lefolyásáról. Márpedig az afrikai közegészségügyi viszonyok lehetetlenné teszik, hogy megjósoljuk, hogy egy onnan kiinduló betegség hogyan fog viselkedni máshol a világban. Ezért nem szabad tényként elfogadnunk, hogy a majomhimlő nem veszélyes, alapvetően veszélyes vírusról van szó” – mondta Kemenesi Gábor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján megjelent interjúban. A Pécsi Tudományegyetem virológusa ebben hozzátette: feltételezhető, hogy higiénikusabb körülmények között, fejlett egészségügy mellett a betegeknek, illetve a társadalom egészének nincs nagy félnivalója, de ez csupán feltételezés a jelenlegi helyzetben.

„De nem is az a lényeg, hogy ebben a járványban hányan fognak meghalni. Hosszú távon sokkal aggasztóbb, hogy megjelent egy új himlővírus, ami elfoglalja a fekete himlő által maga után hagyott ökológiai fülkét, és tartósan velünk marad”

– mondta a virológus.

Kemenesi szerint „sajnos reális esélye van”, hogy a vírus talál egy Afrikán kívüli állati rezervoárt (vagyis a fertőzésre fogékony állatot), ami megalapozhatja, hogy hosszú távon velünk maradjon. Szerinte most mindenki azon dolgozik, hogy kiderüljön, a feketehimlő-vakcina mennyire hatékonyan véd ellene. Ezt azonban nehezíti, hogy jelenleg csupán egy 34 évvel ezelőtti tanulmány utal erre. Ugyanakkor „a vírustól globálisan nincs reális esély megszabadulni, ugyanis állati gazdával rendelkezik. A feketehimlő kizárólag az embert tudta fertőzni, így hatékonyan eradikálható volt, ám a majomhimlő a vírust fenntartó állatpopulációkról bármikor újra felbukkanthat.”

A virológus elmondta azt is, hogy a kezdeti szakaszában nehezebben diagnosztizálható betegségről van szó, mivel nem mutat specifikus tüneteket. „Hiszen láz, izomfájdalom millióféle betegségnél előfordulhat” – mondta. „A kiütéses szakaszban már jóval felismerhetőbb, de ilyenkor is előfordul, hogy a beteg testén csak néhány hólyag jelenik meg, ráadásul jellemzően a fertőződés helyén, például ágyéktájékon, a genitáliákat érintve.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.