A Brigham Young Egyetem (BYU) munkatársainak egy olyan berendezést sikerült elkészíteniük, ami állításuk szerint az atomerőművek működési elvén alapszik, miközben hordozható, és jóval biztonságosabb is.
„Az atomenergia rendkívül biztonságos és rendkívül megfizethető lehet, ha helyesen csináljuk” – így összegezte Matthew Memmott, a Brigham Young Egyetem (BYU) professzora azt a munkát, egy miniatűr atomreaktort, amit az intézmény falai között álmodtak meg. Állította: a fejlesztés biztonságosabb nukleáris energiatermelést tesz lehetővé, emellett nem jár károsanyag-kibocsátással sem.
Az Egyesült Államokban – illetve a világ több országában – található reaktorok többsége az úgynevezett könnyűvizes típusú, ami azt jelenti, hogy a rendszer hűtéséhez vizet kell használni. Ha ez valami oknál fogva nem állna rendelkezésre, az anyagtároláshoz használt elemek túlmelegedhetnek, ami pedig az egész létesítmény olvadásához vezethet. Ez rendkívül veszélyes.
Olyan lesz, mintha lenne egy második Napunk: 2040-re kész lehet a világ első fúziós reaktora
Az Egyesült Királyság kormánya igen ambiciózus tervekkel állt elő: megépítenék az első kereskedelmi célú fúziós erőművet. A kutatók szerint a technológia alkalmazásához jelentős akadályokat kell leküzdeni.
A BYU tudósai által bemutatott megoldás abban különbözik a fentitől, hogy olvadt sóban tárolja a radioaktív elemeket. (A só olvadási hőmérséklete körülbelül 550 Celsius-fok.) A szakértők szerint a reakció során keletkező termékek is nagyobb biztonságban vannak a sóban. Azt is állították, hogy az olyan értékes elemek, mint a kobalt-60, az arany, a platina és a neodímium mind kivonhatók a sóból. Az eljárás ugyanakkor mit sem érne a rendszer leglényegesebb tulajdonsága nélkül: ez pedig az, hogy a működés során használt olvadt só teljes mértékben újrafelhasználható. „Ahogy kivontuk az értékes elemeket, rájöttünk, hogy az oxigént és a hidrogént is el tudjuk távolítani” – mondta Memmott. „Ezzel az eljárással a sót újra teljesen tisztává tudjuk tenni és újra felhasználni”.
Egy szabványos atomerőmű magja általában körülbelül 10x10 méteres, ám a sugárzás kockázatának csökkentése érdekében védőzónát kell építeni. A BYU tudósai által tervezett mikroreaktor ennél jóval kisebb, és hordozható is: szerintük egy teherautó platóján is elférne. Ráadásul, mivel nem áll fenn az olvadás veszélye, nincs szükség védőzónára.
A kutatócsoport szerint a mikroreaktoruk elegendő energiát tudna termelni 1000 átlagos amerikai otthon energiaellátásához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
