A Harkivnál és Herszonban elszenvedett vereségek után új eszközhöz nyúltak az oroszok, kamikaze drónokkal – vagy ahogy a magyarul hivatalosan hívják, cirkáló lőszerekkel – kezdték el bombázni Ukrajnát, annak is főleg a kritikus infrastruktúráját.

A háború korábbi szakaszában minden egyes alkalommal megkapták az ukránok Nyugatról a megfelelő fegyvert, hogy elhárítsák az orosz offenzívát. Tavasszal páncélelhárító fegyvereket (Javelin rakéta, MLAW) –, török drónokat (Bayraktar) és légelhárító rakétákat kaptak, amivel sikerült is megállítani a Kijev felé indított offenzívát. A második körben az orosz tüzérség felőrlő taktikája ellen kaptak modern tarackokat (M777, PZH 2000, M109, Zuzana, Krab stb.) és az utánpótlásra érzékeny csapásokat mérő HIMARS-okat.

A török Bayraktar Kizilelma harci drónrepülőgépe

AFP / Muhammed Enes Yildrim

Most egy új szakaszt nyitottak az oroszok, amihez új típusú fegyvereket választottak. A múlt héten elindított támadásaiknál elsősorban iráni drónokra támaszkodtak, köszönhetően annak, hogy a háború nyolcadik hónapjára alaposan kifogytak a precíziós rakétákból, modern csapásmérő drónjaik pedig szinte nem is voltak. Az angolszász zsargonban csak kamikaze drónként emlegetett Shahed-136-os az elmúlt szűk másfél hétben jelentős károkat okozott. Mellé beazonosították – értsd: lelőtték – az ukrán fronton a Mohajer-6-t is, amelyet elsősorban a Shahedek célravezetéséhez használnak az oroszok. Utóbbi használható légicsapásokhoz is, 100–150 kiló bombaterhet tud vinni, vagy 4 könnyebb rakétát.

Ez még nem minden, mert a Washington Post szerint az oroszok már le is boltolták az újabb szállítmányt az iráni kormánnyal, ráadásul újabb fegyvereket vesznek a Shahedek és a Mohajerek mellé. A cikk szerint két rakétarendszert is megvásárolnak, kapni fognak Fateh-110-eseket és a Zolfikart is. A Fateh-110 300 kilométeres, míg a Zolfikar 700 kilométeres lőtávolsággal bír, vagyis komoly kihívás elé állíthatja az ukrán légvédelmet. Persze az oroszok és az irániak is tagadták az üzletet, de már korábban is lebuktak, amikor megjelentek Ukrajna felett a drónok, végül kedden iráni diplomaták meg is erősítették az értesülést.

A Fateh-110 rakéta

ATTA KENARE / AFP

Iránnak van a Közel-Kelet egyik legnagyobb és legváltozatosabb rövid- és közepes hatótávolságú rakétaarzenálja. Bár az iráni fegyverek nem túl megbízhatóak, a Fateh-110 és a Zolfikar legújabb változatai viszonylag rövid távolságokra egyaránt hatékonyak és meglehetősen pontosak – mondta Farzin Nadimi, a Washington Institute for Near East Policy kutatóintézet iráni fegyverekkel foglalkozó szakértője a lapnak. Egyes modellek elektrooptikai irányítórendszerrel vannak felszerelve, amely lehetővé teszi a rakéták kezelői számára, hogy célpontra vezessék őket.

Az ukránoknak a támadás elhárításához fejlett légelhárító rendszerekre van szükségük, amit a jelek szerint meg is kapnak. Németország már le is szállított egyet az Iris-T SLM önjáró rendszerekből (négyet ígértek), amivel nagyot javulhat a csapatlégvédelmi képességük. A német légvédelmi rendszer 40 kilométerről tudja leszedni rakétájával a célpontot, ami lehet repülőgép, drón vagy akár rakéta is. Rendkívül modern, a célravezetést GPS és infravörös képalkotó technológia is segíti.

A németektől támogatásként kapott Iris-T SLM moduláris földi légvédelmi rendszer egyik példánya a brandenburgi ILA nemzetközi légi és űrhajózási kiállításon

AFP / Jörg Carstensen

Az Egyesült Államokra is számíthatnak Volodimir Zelenszkijék, Joe Biden az ukrán városok elleni támadások kezdetén azt mondta, két NASAMS amerikai–norvég légvédelmi rakétarendszer már a következő hetekben-hónapokban megérkezhet Ukrajnába, további hatot pedig később szállítanak le. A NASAMS szintén a high-tech minőséget képviseli. A rakéta, amit célra küldenek egy AMRAAM, ami kettős felhasználású fegyver, vadászgépekről és a földről (konténerből) egyaránt indítható. Ez 20–25 kilométeres hatótávolságú, de ha AMRAAM-ER típust kapják, akkor ez a távolság már 35–40 kilométer.

A NATO-főtitkár Jens Stoltenberg kedden jelentette be, hogy a katonai szövetség drónellenes rendszereket szállít Ukrajnának az elkövetkező napokban, hogy így védekezzenek az infrastruktúrát célzó orosz támadásokkal szemben.

AMRAAM-rakéták

NAVY VISUAL NEWS SERVICE / AFP

A franciák is beléptek a légvédelmifegyver-adományozók közé. Ők a Crotale nevű fegyverrel jelentkeztek, ezek elméleti hatótávolsága 10–16 kilométer körül van és a gyártója, a Thales szerint kifejezetten alkalmas drónok és rakéták leszedésére. Ez egyébként nem az egyetlen francia légvédelmi fegyver Ukrajnában: korábban már Mistralokat is szállítottak Kijevnek.

Persze a fent felsorolt nyugati eszközök nem csak csapatlégvédelemre jók, hanem pontcélok védelmére is használhatóak – hívta fel a figyelmet a hvg.hu számára Kaiser Ferenc egyetemi docens, biztonságpolitikai szakértő. Oroszország jelenleg Ukrajna kritikus infrastruktúráját támadja, így ezek a légvédelmi rendszerek jók például erőművek oltalmazására is. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban bejelentette, hogy a Németországtól kapott első Iris-T típusú légvédelmi rendszert már működtetik az ország déli részében. Kaiser úgy véli, Odesszát védheti a rendszer, mert Ukrajnának létérdeke zökkenőmentesen fenntartani a gabonaszállítmányok hajókra rakodását, majd elszállítását.

A francia Crotale légvédelmi rendszer

THOMAS COEX / AFP

A szakértő szerint az iráni drónok ellen jó védelmet nyújthatnak a nyugati rendszerek, ráadásul mind a Shahedek, mind a Mohajerek lassú eszközök, olyan 150 kilométer/órás sebességgel repülnek, ezeket le tudják szedni. A régi szovjet–orosz technikát, a Kalibr-t, vagy a KH-55 cirkálórakétákat szintén el tudják hárítani.

Az oroszok célpontja jelenleg az ukrán kritikus infrastruktúra. A bevetett eszközök azonban nem egy esetben mást is eltaláltak, mint amire vezették őket, növelve a polgári áldozatok számát. Kaiser szerint főleg a régi orosz technikát már raktárakból vehették elő, a KH-55 például egy 70-es évekbeli fejlesztés, ami 1983-ban állt szolgálatba, a Kalibr is 1994 óta szolgál. A 30–40 éves rakéták közül nem egynek lehet hibája, ami miatt nem pontosak. A szakértő azzal a példával élt, hogy egy 40 éves autóval sem szívesen megyünk már, ugyanez a helyzet a fegyverekkel is: ilyen korban már meghibásodnak. A légvédelem által lelőtt drónok vagy rakéták is fokozhatják a lakosság szenvedését, mert a légvédelmi rakéták alapvetően repesszel kapják el a célt, ami a robbanófejet nem hozza működésbe, így az földet éréskor még hatalmas károkat tud okozni.

Bár a világ közvéleményét felháborították a polgári áldozatok, az oroszokat ez szemmel láthatóan hidegen hagyja. Az, hogy az ukrajnai hadjárat egységes parancsnokságának vezetőjévé Szergej Szurovikin tábornokot nevezték ki, pont abba az irányba mutat, hogy nem számít, hány ártatlan civil hal meg. Armageddon tábornok – ahogy szíriai működése nyomán a beosztottjai nevezték el – korábban Aleppót addig lőtte, – akár vegyi fegyverekkel is  –, amíg ki nem vonultak onnan az ellenzéki csapatok, ezzel rengeteg szenvedést okozva a város lakóinak.

Vlagyimir Putyin ráadásul a civileket ért csapásokban is vélhetően lehetőséget lát: sokakat elűznek a lakóhelyükről, és ezzel is gyengítik Ukrajnát. Az energetikai célpontokat is azért lőhetik, mert így a lakosság szenvedéseit erősítik a tél közeledtével. Lehetséges, ezzel és a majd a mozgósítottakkal indított támadással akarják majd tárgyalóasztalhoz ültetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, már ha egyáltalán be akarják fejezni a háborút.