A szankciók tönkreteszik az orosz hadiipart

Oroszország legfőbb exportcikkei, a nyersanyagok és az élelmiszer mellett jelentős bevételi forrás volt a fegyverexport. Ezen belül számos ország vásárolt orosz katonai repülőgépeket és helikoptereket Vietnamtól Mianmaron át Egyiptomig. A háború előtt további zsíros üzletek voltak kilátásban, a legillusztrisabb árura, a Szu-35 nehézvadászra bejelentkezett India és Törökország is.

További sikerekkel kecsegtetett a Szu-57 "lopakodó" vadászgép eladása, ilyen képességekkel rendelkező gépet ugyanis csak az Egyesült Államok tart rendszerben, ők pedig csak a legmegbízhatóbb szövetségeseknek adnak belőle.

Ez a virágzó üzlet az ukrajnai háborúval végleg lezárulni látszik - állapítják meg a DefenseNews katonai portálon a Rand Corporation szakértői.

Szu-57

Wikimedia Commons

Az egyik probléma, hogy az orosz hadsereg siralmas teljesítményén belül is kiugróan rossz a légierő eredménye: a papíron jóval erősebb Oroszország nem volt képes kiharcolni a légifölényt Ukrajna felett. Nemcsak a gépeiket nem tudták megvédeni a földi légvédelemtől, de a mai napig aktívak az ukrán repülők. Az orosz precíziós csapásokat rakétákkal és drónokkal végzik, a légierő alig képes ilyen feladatra. Emellett az elvesztett gépek egy része viszonylag épségben került az ukránok és a NATO kezére, így titkos technológiájuk, elektronikájuk is kompromittálódott, vagyis egy leendő ellenség felkészültebben védekezhet ellenük.

Sakk-matt

Ennél is nagyobb gond, hogy Oroszországnak egyszerűen nem lesz mit eladnia. A gyártás ugyanis nemcsak a nyugati alkatrészektől - chipektől, optikai, rádióelektronikai elemektől - függ, hanem külföldi szerszámokkal, gépekkel dolgoznak, amelyek az embargó miatt nem pótolhatók. Az említett Szu-57-es gyártása nyugati komponensek nélkül - legalábbis a következő években - gyakorlatilag lehetetlen lesz, nem beszélve a kifejezetten exportra szánt testvéréről, a Szu-75-ösről, amelyet "Sakk-matt" (Checkmate) néven harangoztak be, de jelenleg csak makett és grafika formájában létezik.

Ha mégis sikerülne beindítani a gyártást - csempészett alkatrészekkel vagy hazai helyettesítéssel -, akkor is pótolni kell az orosz légierő veszteségeit, ami a drónok nélkül is száz fölötti darabszámot jelent, helikopterekkel együtt.

Vlagyimir Putyin idén augusztusban egy oroszországi fegyverkiállításon még arról beszélt, Oroszország nemcsak repülőkkel, hanem drónokkal is el tudja látni a külföldi vásárlókat. Ennek azonban az ellenkezője vált valóra: jelenleg a leghatékonyabb orosz fegyver az iráni Sahed-136 kamikaze drón.

A fenti problémák természetesen nemcsak a repülőgépgyártást, hanem a szárazföldi járműveket is érinti. A modern orosz harckocsik közismerten francia optikával üzemeltek, egyéb nyugati berendezések mellett - ezeket szintén nélkülöznie kell Oroszországnak a belátható jövőben; valószínűleg még a háború lezárulta után is. A reménybeli vásárlók pedig minden bizonnyal már most keresik az amerikai, francia, török vagy kínai helyettesítő termékeket.