Kitaláltak valamit Szegeden az álhírek ellen

A szakemberek szerint a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása, vagy a felszólító mód használata is utalhat arra, hogy álhírrel van dolgunk. Most ezek felismerésére fejlesztenek ki egy rendszert.

  • MTI MTI
Kitaláltak valamit Szegeden az álhírek ellen

Humán és automatikus álhírfelismerő-rendszer kialakításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészkutatói és informatikusai. A különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar általános nyelvészeti tanszékének kutatói.

Németh T. Enikő akadémikus szerint az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre – sorolta a nyelvészprofesszor.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) három nagy nemzeti kutatási programot indított. Ezek közül az egyik a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, amelynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozó alprogram.

8,6 milliárdért az emberi agyat is megfejtené és az álhíreket is leleplezné az MTA

Kutatóhálózatának három évvel ezelőtti elcsatolása óta először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA közölte: ezzel teljesül a jelenlegi elnök, Freund Tamás egyik legfontosabb célkitűzése. Az Akadémia első lépésben a fenntarthatóság, a magyar nyelv és az agykutatás területén állított fel kutatócsoportokat.

A projektet megvalósító konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt. A szakemberek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, a szövegek szókészlete mellett a grammatikai és a pragmatikai eszközöket is vizsgálják.

Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett céljuk, hogy kidolgozzanak egy humán álhírfelismerési eljárást. Emellett automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget eredményez, amelynek az alkalmazása akár életet is menthet – hangsúlyozta az akadémikus.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.