A tudományos lapok kiadói veszélyt látnak abban, hogy a ChatGPT írja a tudományos publikációk egy részét, ezért úgy döntöttek, korlátozzák a használatát.
Többször lehetett már arról olvasni az elmúlt két hónapban, hogy mi mindenre képes az OpenAI mesterséges intelligenciával megtámogatott szövegalkotó algoritmusa, a ChatGPT. A legijesztőbb talán az, hogy már képes úgy összerakni egy tudományos cikket, hogy arról még a tudósok sem képesek eldönteni, hogy ember írta-e, vagy robot.
Emiatt sokan attól tartanak, hogy a gép miatt meginoghat a tudományba vetett bizalom. Attól tartanak, hogy a ChatGPT használatával hibás publikációk születnek, vagy olyan kutatási eredményeket akarnak vele leközölni, amik nem is léteznek. A veszélyt a tudományos lapok kiadói is érzékelték, és a jelek szerint igyekeznek megelőzni a bajt.
A The Guardian beszámolója szerint több ezer tudományos lap kiadója döntött úgy: betiltja, vagy legalább korlátozza a publikálók számára a fejlett mesterséges intelligencia által vezérelt chatbot használatát.
Csütörtökön Holden Thorp, a Science főszerkesztője frissítette a lap szerkesztési szabályzatát, amely megtiltja a ChatGPT használatát, és egyértelművé teszi, hogy a program nem szerepelhet szerzőként.
„A vezető tudományos lapoknál elvárás, hogy a szerzők aláírjanak egy űrlapot, amelyben kijelentik, hogy felelősséggel tartoznak a munkájukért. Mivel a ChatGPT ezt nem tudja megtenni, nem lehet szerző” – érvelt Thorp.
Lebukott egy amerikai egyetemista, a mesterséges intelligenciával íratta meg a dolgozatát
Az amerikai Northern Michigan Egyetem egyik meg nem nevezett diákjának a burka tiltásáról kellett beadandó esszét írnia, ám az oktatója kiderítette: azt nem ő, hanem az OpenAI szövegalkotó mesterséges intelligenciája, a ChatGPT készítette el.
Hasonló lépést tett a mintegy 3000 lap kiadásáért felelős Springer-Nature, és kijelentette, hogy a ChatGPT nem lehet szerző a cikkeknél. Ugyanakkor a szoftver továbbra is használható az előkészítéshez, feltéve, hogy a kéziratban minden részlet megtalálható ezzel kapcsolatban. Ugyanígy látja a helyzetet a 2800 folyóiratot magáénál tudó Elsevier is.
Michael Eisen, az eLife főszerkesztője szerint a lapnál szintén nem lehet szerző a ChatGPT, ugyanakkor a technológia elfogadását elkerülhetetlennek látja. Szerinte a szerzőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan dolgozik a szoftver, és milyen hibákat véthet.
Nemrég egyébként megszületett az első magyar tudományos értekezés, ahol a társszerző a ChatGPT volt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni.
