Március 20-án 22 óra 24 perckor következik be a nap-éj egyenlőség, ami egyben a csillagászati tavasz kezdetét is jelenti – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján, felhívva a figyelmet arra, hogy a tankönyvek szerint az esemény március 21-re esik, ez azonban lehet március 20-a és 21-e is.

Hozzátették, a nap-éj egyenlőség dátuma azét "csúszkál", mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki – jegyezték meg.

Legutóbb 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog március 19-én bekövetkezni. Az OMSZ arról is írt, hogy ilyenkor – az elnevezés ellenére – nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek egyik oka, hogy a légköri fénytörés miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük, ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok – vagyis a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag, ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát.

A másik ok az, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, vagyis már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott.