Magyar szakértő magyarázza el, hogy hogyan történt az izlandi vulkánkitörés

Az izlandiak mindent megtettek az elmúlt két hónapban, hogy a lehető legfelkészültebben várják az esetleges vulkáni működést, és jól tették, hogy a kitörésveszély látszólagos csökkenése ellenére nem engedték vissza a lakosokat Grindavík településre – írta a geológus-vulkanológus Harangi Szabolcs a Tűzhányó Blog nevű Facebook-csoportban.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója emlékeztetett: október közepén mutatkoztak meg az első jelek egyre szaporodó földrengésekkel és lassú felszínemelkedéssel. November 10-11-én aztán néhány óra alatt több száz földrengés pattant ki egy 15 kilométer hosszú hasadékzóna mentén, amely áthaladt Grindavík településen is, ezért az ott élő nagyjából 3500 embert kiköltöztették.

A földfelszín több mint 1 métert tágult, és 1 métert zökkent be a 2300 évvel ezelőtt aktív hasadékzóna mentén”

– magyarázta a szakértő.

Kettévált egy út Izlandon a földrengések miatt - videók

Több tízezerre nőtt a rezgések száma a Reykjanes-félszigeten, ahol már négyezer embert evakuáltak vulkánkitörés veszélye miatt.

Ezt követően mindenki erőteljes vulkánkitörés megindulását várta, a számítások szerint ugyanis több száz millió köbméter magma volt a földfelszíntől néhány kilométernyi mélységben, ami helyenként 500 méterre emelkedett a felszín alá, de aztán hetekig úgy tűnt, megúszhatja az izlandi város a vulkánkitörést:

Megúszhatja az izlandi város a vulkánkitörést

Grindavík nincs már a közvetlen veszélyzónában.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a vulkánkitörés végül hétfő éjjel, egy rövid intenzív földrengésraj után 22:17-kor indult meg az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól 4 kilométerre északkeletre, a Svartsengi geotermális erőműtől és a Kék Lagúnától 1-1,5 kilométerre keletre.

MTI/EPA/Anton Brink

MTI/EPA/Anton Brink

A földfelszín 4 kilométer hosszan hasadt fel Hagafelltől északkeletre (itt Harangi megjegyezte, hogy a nyári Litli-Hrútur kitörés során 800-900 méter hosszú volt a kitörési hasadék), a hasadék pedig mindkét irányba továbbterjedt, jelenleg az óceánparti településtől nagyjából 3 kilométerre van a déli vége.

A kitörés intenzitása kezdetben Fagradalsfjall vulkáni működések során mértek többszöröse volt, másodpercenként 100-200 köbméter magma jutott a felszínre.

Ez néhány óra után kissé csökkent, de még mindig erősnek mondható.

MTI/EPA/Anton Brink

A lávafüggönyből közel 100 méter magas lávaszökőkutak emelkednek a magasba, a láva óránként 500-1000 méter sebességgel folyik.

A kitöréshez erőteljes kén-dioxid gáz kibocsátás is járul, ez napi 30-60 tonna mennyiséget jelent, ami szintén jóval nagyobb, mint a Fagradalsfjall kitörések során.

Mégiscsak kitört az izlandi város melletti vulkán + videó

A magmafolyosóra épült Grindavík 4000 lakóját már korábban evakuálták.