2023 végén komoly gond támadt a Voyager–1 űrszondával. A mérnökök azóta próbálják megjavítani az eszközt, ami nem könnyű feladat, tekintve, hogy minden egyes üzenetük 45 óra alatt ér célba (vagy vissza). Ráadásul a Földön csupán egy rádióantenna elég erős ahhoz, hogy a Voyager–1 meghallja az utasítást – írja az IFLScience.

Az amerikai űrhivatal 2023 decemberében megállapította, hogy az űrszonda három számítógépének egyike, a repülési adatokkal foglalkozó egység (flight data system, FDS) nem akarja az igazságot, és nem kommunikál a Voyager telemetria-modulációs egységével (TMU). Ez vezetett a fenti problémához, vagyis ahhoz, hogy nem érkezik tudományos adat a Földre – csupán nullák és egyesek.

A probléma pedig még mindig fennáll. Hogy nem sikerült eddig kijavítani a hibát, az nem túl meglepő, tekintetbe véve, hogy a számítógépes rendszere nem sokkal a szonda 1977-es indulása után már elavultnak számított. (A Voyager–1 fedélzetén lévő három számítógép együttes kapacitása sem volna elég ahhoz, hogy egy mai okostelefont működtessenek.)

NASA

Ha mindez nem volna elég, az elmúlt 46 évben folyamatos sugárzásnak volt kitéve az űrszonda, így a gépek biztosan nem úgy üzemelnek, mintha végig a szomszéd épületben tartották volna őket. Ráadásul mivel a szonda már kilépett a helioszférából, az a minimális védelem sincs már meg, amit a napszél jelentett.

Suzanne Dodd, a misszió projektmenedzsere szerint a probléma valahol az FDS memóriájában lehet. Valószínűleg megsérült, ám a telemetriai adatok nélkül nem látni, hogy pontosan hol. Dodd úgy véli, kicsi az esély arra, hogy sikerül a hibát kijavítani. Ugyanakkor az, hogy az űrszondával egyszer már sikerült helyreállítani a kommunikációt, reményt ad a csapatnak.

480 000 km/h-ra gyorsítaná az űrhajót egy új hajtómű, 5 év alatt lehagyná a Voyager-1-et

Az Egyesült Államok űrhivatala is érdeklődik a Kaliforniai Egyetemen megálmodott hajtómű iránt, amely tízszer gyorsabb utazást tenne lehetővé, mint a most az emberiség rendelkezésére álló technológia.

A mérnökök megpróbálkoznának azzal, hogy olyan üzemmódba kapcsolják az űrszondát, amilyenben a nagy bolygók melletti elhaladásakor működött. Ezt viszont a korábbi dokumentációkból kell megoldani, mert azok, akik egykoron dolgoztak a programban, ma már nem élnek.

Dodd szerint sokat könnyítene a helyzeten, ha lenne egy szimulációs program, amely megmutatná, hogy egy adott utasítás milyen hatással lehet a Voyager–1-re. De ilyen nem létezik.

Az sem kizárt, hogy hamarabb elfogy a gép energiája, mint ahogy sikerülne érdemben beavatkozni a működésébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.