A NASA mérnökeinek le kellett kapcsolniuk a Voyager–1 űrszonda egyik hajtóművét, mert eltömődött az üzemanyagcsöve. A feladat azonban nem volt egyszerű.
Az 1977-ben útnak indult Voyager–1 űrszonda mostanra már 24 milliárd kilométerre van a Földtől, és onnan küld időnként adatokat a tudósoknak. A szerkezet történetének egyik legkényesebb időszakán van túl, 2023 végén ugyanis értelmetlen adatokat kezdett el küldeni a bolygónk felé, és bő fél évbe telt, mire sikerült rájönni, hogy mi okozta a hibát. Az űrszonda azóta is dolgozik, most azonban egy újabb feladatot kellett megoldaniuk a szakembereknek.
A Gizmodo azt írja, az űrutazás mostanra alaposan megviselte a Voyager–1-et, a tolómotorjai eltömődtek. Persze nem porral, ahogy az mondjuk a Földön történhetne vele: a hajtóművek belsejében lévő üzemanyagcső megtelt szilícium-dioxiddal, ami az űrhajó üzemanyagtartálya öregedésének egyik mellékhatása. Hogy orvosolja a problémát, a NASA egy másik hajtómű használatára utasította az űrszondát, kiderült azonban, hogy az is eltömődött.
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy mi szüksége van még egyáltalán a Voyager–1-nek hajtóművekre. A szerkezet a mai napig a Naprendszer bolygóinak gravitációs hatását kihasználva száguld a csillagközi tér felé, és már nincsenek az útjában bolygók, amelyeknek gravitációs vonzása miatt korrigálni kellene a pályáját. Ez igaz is, ugyanakkor az űrszondának időnként kalibrálnia kell magát, hogy a Föld felé nézzen az antennája, különben nem tudna kommunikálni az irányítással.
A szerkezet három hajtóműegységgel rendelkezik, amiből kettő a pozicionáláshoz, egy pedig a pályakorrekciós manőverekhez szükséges. A Voyager–1-nek küldetése kezdetén különböző típusú tolómotorokra volt szüksége, hogy biztonsággal haladhasson el a bolygók mellett, mára azonban az űrszonda egyenes úton halad kifelé a Naprendszerből, így mindegy, hogy melyiket kell használnia.
A NASA mérnökei először 2002-ben vették észre, hogy az egyik hajtómű üzemanyagcsöve elkezdett eltömődni. Ekkor átváltottak egy másikra, de 2018-ban annál is érzékelhető volt a jelenség, így végül a pályakorrekciót végrehajtó hajtóművet kezdték el használni.
Az elmúlt hat év során azonban ez az egység még jobban eltömődött, mint a másik kettő. A cső keresztmetszete eredetileg 0,25 milliméter volt, mostanra azonban ez 0,035 mm-re csökkent. Emiatt a csapatnak nem maradt más választása, mint visszaváltani a másik kettő valamelyikére.
Bár a művelet egyszerűnek hangzik, valójában nem az. A mérnökök korábban kikapcsolták a Voyager–1 nem létszükségletű fűtőberendezéseit, hogy energiát spóroljanak. Emiatt azonban a szerkezet lehűlt, így a hajtómű bekapcsolása sem történhet meg egyik pillanatról a másikra. A szakembereknek először fel kell melegíteniük az űrszondát, és csak utána tudnak hajtóművet váltani.
Ehhez azonban az kellett, hogy kikapcsoljanak valami mást, ami áramot (energiát) fogyaszt a fedélzeten. A döntés értelmében a fő fűtőberendezést kapcsolták ki egyórányi időre, ami elegendőnek bizonyult a hajtóművek felmelegítéséhez.
Bár a művelet sikeres volt, Suzanne Dodd, a Voyager projektmenedzsere szerint a jövőben minden további döntés alapos elemzést igényel majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
A háború kiszélesedésével akár 130 dollár fölé is szökhet a kőolaj jegyzése.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
