24 milliárd kilométerről melegítették fel a Voyager–1 űrszonda hajtóműveit, hogy életben tartsák a küldetést
A NASA mérnökeinek le kellett kapcsolniuk a Voyager–1 űrszonda egyik hajtóművét, mert eltömődött az üzemanyagcsöve. A feladat azonban nem volt egyszerű.
HVG
Az 1977-ben útnak indult Voyager–1 űrszonda mostanra már 24 milliárd kilométerre van a Földtől, és onnan küld időnként adatokat a tudósoknak. A szerkezet történetének egyik legkényesebb időszakán van túl, 2023 végén ugyanis értelmetlen adatokat kezdett el küldeni a bolygónk felé, és bő fél évbe telt, mire sikerült rájönni, hogy mi okozta a hibát. Az űrszonda azóta is dolgozik, most azonban egy újabb feladatot kellett megoldaniuk a szakembereknek.
A Gizmodo azt írja, az űrutazás mostanra alaposan megviselte a Voyager–1-et, a tolómotorjai eltömődtek. Persze nem porral, ahogy az mondjuk a Földön történhetne vele: a hajtóművek belsejében lévő üzemanyagcső megtelt szilícium-dioxiddal, ami az űrhajó üzemanyagtartálya öregedésének egyik mellékhatása. Hogy orvosolja a problémát, a NASA egy másik hajtómű használatára utasította az űrszondát, kiderült azonban, hogy az is eltömődött.
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy mi szüksége van még egyáltalán a Voyager–1-nek hajtóművekre. A szerkezet a mai napig a Naprendszer bolygóinak gravitációs hatását kihasználva száguld a csillagközi tér felé, és már nincsenek az útjában bolygók, amelyeknek gravitációs vonzása miatt korrigálni kellene a pályáját. Ez igaz is, ugyanakkor az űrszondának időnként kalibrálnia kell magát, hogy a Föld felé nézzen az antennája, különben nem tudna kommunikálni az irányítással.
Az Egyesült Államok űrhivatala is érdeklődik a Kaliforniai Egyetemen megálmodott hajtómű iránt, amely tízszer gyorsabb utazást tenne lehetővé, mint a most az emberiség rendelkezésére álló technológia.
A szerkezet három hajtóműegységgel rendelkezik, amiből kettő a pozicionáláshoz, egy pedig a pályakorrekciós manőverekhez szükséges. A Voyager–1-nek küldetése kezdetén különböző típusú tolómotorokra volt szüksége, hogy biztonsággal haladhasson el a bolygók mellett, mára azonban az űrszonda egyenes úton halad kifelé a Naprendszerből, így mindegy, hogy melyiket kell használnia.
A NASA mérnökei először 2002-ben vették észre, hogy az egyik hajtómű üzemanyagcsöve elkezdett eltömődni. Ekkor átváltottak egy másikra, de 2018-ban annál is érzékelhető volt a jelenség, így végül a pályakorrekciót végrehajtó hajtóművet kezdték el használni.
Az elmúlt hat év során azonban ez az egység még jobban eltömődött, mint a másik kettő. A cső keresztmetszete eredetileg 0,25 milliméter volt, mostanra azonban ez 0,035 mm-re csökkent. Emiatt a csapatnak nem maradt más választása, mint visszaváltani a másik kettő valamelyikére.
Bár a művelet egyszerűnek hangzik, valójában nem az. A mérnökök korábban kikapcsolták a Voyager–1 nem létszükségletű fűtőberendezéseit, hogy energiát spóroljanak. Emiatt azonban a szerkezet lehűlt, így a hajtómű bekapcsolása sem történhet meg egyik pillanatról a másikra. A szakembereknek először fel kell melegíteniük az űrszondát, és csak utána tudnak hajtóművet váltani.
Ehhez azonban az kellett, hogy kikapcsoljanak valami mást, ami áramot (energiát) fogyaszt a fedélzeten. A döntés értelmében a fő fűtőberendezést kapcsolták ki egyórányi időre, ami elegendőnek bizonyult a hajtóművek felmelegítéséhez.
Bár a művelet sikeres volt, Suzanne Dodd, a Voyager projektmenedzsere szerint a jövőben minden további döntés alapos elemzést igényel majd.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.