A cézium-137 radioaktív izotóp nyomaira bukkant a norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hivatal (DSA) két, az orosz határral szomszédos településen – írja az Interesting Engineering.

A Svanhovd és Viksjøfjell településeken észlelt radioaktív izotópok szintje a levegőben „nagyon alacsony”, de arra enged következtetni, hogy valami nukleáris tevékenység erősödik a szomszédos Oroszországban. Az izotópokat szeptember 9-én és 12-én észlelték a hatóság szakemberei.

Bredo Møller, a DSA vészhelyzeti felkészülésért felelős munkatársa kiemelte: ugyan a cézium-137 szintje magasabb a normálisnál, de ez az emberekre és a környezetre sem jelent veszélyt. A következő időszakban további elemzéseket is végeznek az ügyben. Más radioaktív izotópokat ugyanakkor nem találtak a levegőben a DSA munkatársai.

Az Interesting Engineering felidézi: egy orosz nukleáris kísérleti telep szeptember 17-én úgy nyilatkozott, a „titkos létesítmény” kész arra, hogy „bármelyik pillanatban” atomkísérleteket hajtsanak végre.

Moszkva utoljára 1990-ben, a Szovjetunió szétesése előtti évben hajtott végre atomfegyver-kísérletet, noha nyugati és orosz elemzők szerint Vlagyimir Putyin elrettentő üzenet gyanánt végrehajthat egy ilyet – ha a Nyugat hagyja Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal támadja Oroszországot.

Más állomásokon, Észak-Norvégiában és a finn Lappföldön szintén nem mutatták ki az izotóp emelkedett szintjét a műszerek. A cézium-137 atomreaktor működése során keletkezik a hasadás során. Először az Oppenheimer-féle Trinity-teszt során került a levegőbe 1945. július 16-án, amikor először robbantottak atombombát – de Hirosimában és Nagaszakiban is kimutatható a talajmintákban, miután mindkét városra atombombát dobtak 1945-ben. Az 1986-os csernobili baleset után is elterjedt ez az izotóp Európa számos pontján.

A cézium-137 egy rendkívül veszélyes izotóp, akár halálos is lehet, ha nagyobb dózisban ér valakit, de a rák kockázatát is növeli. A felezési ideje 30 év, és jól oldódik a vízben. Magas hőmérsékletre hevítve illékony, így nagy távolságokat is megtehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.