Volt abban valami egészen varázslatos érzés, amikor nem kellett tovább gyűjtögetni a cd-ket és az mp3-fájlokat, mert a zenei streamingszolgáltatások megjelenésével egy csapásra bárhol, bármikor elérhetővé vált minden felhasználó számára több milliónyi zeneszám. Hasonlóan jó érzés, hogy nem lehet otthon hagyni az orvos által felírt receptet: az ugyanis e-receptként az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), köznapibb nevén „a felhőben” van. A két példát összevetve laikusként is könnyen belátható, milyen problémát hozott magával a digitalizáció ezen formája. Az keveseknek és kisebb bajt okozhat, ha rosszindulatú felek illetéktelenül hozzáférnek Billie Eilish korai slágereihez, az viszont már nagy galibához vezet, ha az állampolgárok egészségügyi adatai kerülnek rossz kezekbe (és onnan esetleg a nyílt internetre).

Az, hogy gazdaságossági és praktikus okokból egyre több vállalat és állami szerv helyezi át az egészségügyi példához hasonlóan kritikus informatikai rendszereit a felhőbe, előcsalogatta az európai hatóságokban annak igényét, hogy az érzékeny adatokat az általuk belátható és jogszabályilag is lekezelhető határokon belül tartsák. Azaz az adatok egy pillanatra se lépjenek ki – sem tárolás, sem feldolgozás közben – az Európai Unió területéről. Azzal, hogy „az Európai Unió technológiai környezete drámaian megváltozott az adatvédelem és az adattárolás helyének növekvő fontossága miatt, megnőtt a keresletet a szuverén felhőmegoldások iránt, amelyek biztonságosan tudják tárolni az érzékeny ügyféladatokat, és megfelelnek az olyan szabályozásoknak, mint a GDPR” – mondta Richard Smith, az Oracle régiós technológiai ügyvezető alelnöke tavaly nyáron, amikor az amerikai vállalat Oracle EU Sovereign Cloud néven szuverén felhőszolgáltatást indított az Európai Unióban.

Hasonlóra adta a fejét a Google és a Microsoft is. A globális felhőpiacot vezető Amazon Web Services (AWS) ősszel szállt be a versenybe. A vállalat bejelentése szerint az AWS European Sovereign Cloud fizikailag és logikailag is elkülönül a meglévő AWS-régióktól, ugyanakkor azokéval azonos biztonságot, rendelkezésre állást, valamint teljesítményt nyújt minden európai, a szigorúan szabályozott iparágakban és a közszférában tevékenykedő szervezet számára. Az Oracle és AWS bejelentésében is hangsúlyozzák, hogy a szolgáltatás üzemeltetésében és támogatásában is kizárólag uniós állampolgárságú munkavállalók vesznek részt.

A szuverén felhővel kapcsolatban nemcsak a szabályozóknak vannak elvárásaik, hanem a felhasználóknak is. A funkciók ugyanakkora tárházát várják el, mint amiket a nagyobb, globális felhőben kapnának – senki sem akar a biztonságért cserébe lemondani a kényelemről. A 99,99 százalékos rendelkezésre állás mellett a technikai problémák és természeti katasztrófák esetén folytonosságot biztosító redundáns megoldások is az elvárások közé tartoznak. (Ezek egy részének biztosítása kisebb földrajzi területen nagyobb kihívás lehet. Elég csak például a földrengések miatt sérülő rendszerek kiváltására gondolni.)

Max Peterson, az AWS szuverénfelhő-szolgáltatásért felelős alelnöke a HVG-nek tavaly ősszel arról panaszkodott, hiába van elérhető kapacitás és választék is van az uniós piacon, ez önmagában kevés az előrelépéshez. Problémát jelent, hogy a felhős átálláson gondolkodó sok szereplő számára még mindig nem világos a technológia jogi szabályozása: azaz, hogy mit hol tárolhatnak, pontosan milyen paraméterek mentén. Az AWS területért felelős alelnöke az edukációt és validációt is hangsúlyozta: a tájékoztatás mellett – első körben nem bírság formájában kifejezett – szabályozói visszajelzéseket a cégeknek és közintézményeknek arról, hogyan teljesítenek és min kell még javítaniuk.

Az uniós felhős szuverenitás szintjénél is továbbmegy Larry Ellison, az Oracle társalapítója, elnöke és technológiai igazgatója, aki márciusban egyenesen úgy fogalmazott: hamarosan minden kormány szuverén felhőt akar majd, és ezt az igényt csak fokozza a felhőből kiszolgálható mesterséges intelligencia terjedése. Meglátásával összecseng az IDC piacelemző tavaly decemberi előrejelzése, mely szerint a 2022-es 79,4 milliárd dollárról öt év alatt, 2027-re 258,5 milliárd dollárosra hízik majd a szuverénfelhő-piac.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.