A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, kik kapják meg 2024-ben a fizikai Nobel-díjat. A legrangosabb tudományos elismerést az idei évben a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban ítélte oda a bizottság, amit két tudós, John Hopfield és Geoffrey Hinton megosztva kaptak meg.

A Torontói Egyetem 76 éves tudósa, Geoffrey Hinton épp egy olcsó kaliforniai hotelben aludt, amikor megcsörrent a telefonja, és közölték vele a jó hírt. A tudós a díjazottak bejelentése után egy rögtönzött sajtótájékoztatón mondott is néhány szót, a megszólalása azonban egy ponton érdekes fordulatot vett.

A történethez nem árt tudni, hogy a mesterséges intelligencia keresztapjaként emlegetett Hinton tíz éven át dolgozott a Google-nél, 2023-ban azonban kilépett a cégtől, hogy kötöttségek nélkül tudjon beszélni arról, mi aggasztja a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban. „Nehéz megmondani, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a bűnözők rossz dolgokra használják fel a technológiát” – nyilatkozta korábban a The New York Timesnak.

A Fortune beszámolója szerint miután a szakember a díj bejelentését követően köszönetet mondott két munkatársának – Terry Sejnowskinak és a néhai David Rumelhartnak, akiket a mentorainak nevezett –, azt is megjegyezte, hogy a Torontói Egyetem diákjai az évek során hozzájárultak a munkája elkészültéhez.

„Különösen büszke vagyok arra a volt tanítványomra, aki kirúgta Sam Altmant”

– jegyezte meg a tudós.

Mint ismert, 2023 novemberében minden különösebb előjel nélkül kirúgták Sam Altmant, az OpenAI vezérigazgatóját. Ezután vesszőfutás következett – ahol Altman még azt is belengette, hogy új céget alapít, és elviszi az OpenAI legjobbjait –, végül azonban néhány nappal később azzal zárult a történet, hogy visszahelyezték a pozíciójába. Később kiderült, egy, az emberiséget fenyegető új fejlesztésre figyelmeztető levél előzte meg az OpenAI-vezér kirúgását.

A friss Nobel-díjas Hinton a fenti mondatával Ilya Sutskeverre utalt. Az OpenAI egykori főtudósa csatlakozott Helen Tonerhez és a cég igazgatóságának két másik tagjához, hogy menesszék a vezérigazgatót.

Hinton és Sutskever 2012-ben Alex Krizhevskyvel közösen létrehoztak egy olyan algoritmust, amely akkoriban még példátlanul nagy pontossággal volt képes azonosítani az objektumokat a képeken. Ez volt az AlexNet, amit a mesterséges intelligenciával kapcsolatban gyakran ősrobbanásként emlegetnek.

„Számos jó kutató úgy gondolja, hogy valamikor a következő 20 évben a mesterséges intelligencia intelligensebb lesz nálunk, és alaposan meg kell gondolnunk, mi történik akkor” – mondta kedden Hinton.

A Fortune szerint Altman ellentmondásos figura az MI-közösségben. Az OpenAI volt igazgatósági tagja, Helen Toner nemes egyszerűséggel hazugnak nevezte. Altman jelenleg arra törekszik, hogy megszabaduljon az OpenAI nonprofit státuszától, hogy a technológiájával pénzt kereshessen, ez azonban mélyen megosztja a szervezetet. Emiatt több kutató, akik a mesterséges általános intelligencia és az emberiség – mint a Föld még mindig domináns faja – érdekeinek összehangolására összpontosítottak, otthagyta a céget.

„Idővel kiderült, hogy Sam Altman sokkal kevésbé foglalkozott a biztonsággal, mint a nyereséggel, ami rendkívül sajnálatos” – mondta kedden.

Hinton és az OpenAI működését rossz szemmel néző tudósok attól tartanak, hogy Altman a profitot az etikai elvek elé fogja sorolni. Szerinte ma már egyre nehezebb azt megmondani, hogy az MI-modellek hogyan jutnak egy adott eredményre, emiatt egyre inkább feketedobozzá válik a működésük. Ha ez megtörténik, egyre nehezebb lesz biztosítani az emberiség dominanciáját.

Hinton megígérte, hogy élete hátralévő részében az MI biztonságosságára fog törekedni, nem pedig arra, hogy minél jobb és okosabb modellek készüljenek. Arra a kérdésre, hogy az MI katasztrofális következményekkel jár-e, Hinton úgy válaszolt: egyelőre nem tudni, hogyan lehetne ezt elkerülni, ezért további kutatásokra van szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.