Két év telt el azóta, hogy az OpenAI letette az asztalra a ChatGPT-t. A chatbot neve gyorsan fogalommá vált, méghozzá oly mértékben, hogy gyakran csereszabatosan használják a generatív mesterséges intelligenciával. Tudják, ez az a fajta MI, amelyik a semmiből csinál valamit: szöveget alkot, képet rajzol, programkódot ír. És ha így tudják, akkor bizony rosszul tudják, mert ezek a produktumok valójában egyáltalán nem a semmiből, hanem rengeteg adat áttekintéséből, emberi agy számára tulajdonképpen felfoghatatlan kombinálásából születnek.
Aktuális kiadványunkban mi is adatokból igyekszünk minél többet olvasóink elé tárni. Fontos különbség, hogy a következő oldalakon sorakozó számok és tények a nagyon is felfogható fajtából valók, és nem a mesterséges intelligencia bemenetét adják, hanem annak kézzelfogható eredményeit mutatják be különböző iparágakban.
Ma szinte minden újdonságra ráaggatják az „MI” címkét – Emmanuel Maggiori szoftvermérnök-szakíróval arról beszélgettünk, miért érdemes egészséges kétkedéssel tekinteni az iparág újdonságaira. Ezután megmutatjuk, hogy az egészség terén miben nem érdemes kételkedni: a mesterséges intelligencia bizonyítottan hatékony módokon áll az orvosok és pácienseik rendelkezésére. A szépség- és luxusipar még csak kísérletezik az MI-technológiákkal, a légitársaságok már 3/20/63 százalékos megtakarítást érnek el a segítségével. A bankok és a mezőgazdászok is megtanulták használni, az előbbinél pénzben, az utóbbinál végül a tányérunkon mérhetjük az MI előnyeit. Az energetikában kilowattokra konvertálják, a közlekedésben baleset-megelőzésre, a sportban ezredmásodpercekre, a filmiparban pedig elhunyt színészek által alakított karaktereket hoznak vissza vele a képernyőkre.
Az MI olyannyira nem a jövő, hogy már nem is a jelen. Következzenek a közelmúlt izgalmas eredményei, amelyekből a döntéshozóknak manapság tanulniuk érdemes.
A HVG Ai4 kiadványt ide kattintva olvashatja el.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
