Sok kérdést kell még megválaszolni ahhoz, hogy embert lehessen küldeni a Holdra. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy vajon hol fognak lakni az asztronauták, miután landoltak az égitest felszínén. Ez nemcsak logisztikai kérdés, az élettérnek ugyanis ki kell bírni a hőingadozást, valamint a világűr felől érkező sugárzást és a mikrometeorok becsapódását is.
Egy ilyen bázis kiépítése rendkívül költséges feladat lenne, éppen ezért az egyik lehetséges módja annak, hogy ezt csökkentsék a tudósok, a Holdon már meglévő barlangok és járatok használata. Ezek közül is, úgy tűnik, az ősi lávafolyamok által kivájt járatok lehetnek erre a legalkalmasabbak. Rossz hír azonban, hogy ezekhez a járatokhoz nem könnyű hozzáférni, ezért a tudósok robotok segítségét vennék igénybe – írja az Interesting Engineering.
Jonathan Babel, a németországi DFKI Robotics Innovation Center kutatócsapatának vezetője most egy új lehetséges megoldást mutatott be ezzel kapcsolatban. A szakember szerint olyan robotokat kell kifejleszteni, amik képesek arra, hogy együtt dolgozzanak a siker érdekében. A csapata által bemutatott megoldásban két, kerékkel felszerelt robotot látni, amelyek együttes munkája szükséges ahhoz, hogy szép lassan leereszkedjenek egy lávafolyam járatába.
A korábbi vizsgálatok több mint 200 olyan járatnyílást találtak meg, amelyek használhatók lehetnek a felszín alatti barlangok használatához. Ez persze nem annyira meglepő, tekintetbe véve, hogy a becslések szerint 1400 millió évig volt vulkáni aktivitás a Holdon. Néhány ilyet az égitest északi pólusa körül fedeztek fel, ami azt mutatja, hogy valószínűleg jéglerakódások lehetnek a járatokban.
Ezek feltárásához jöhet jól a német mérnökök által kifejlesztett Tether Management and Docking System (TMDS), ami lehetővé teszi, hogy az ereszkedésnél a csörlő sebességét a robot kerekének sebességével hozzák összhangba.
A vezeték a két rovert is összeköti, amelyek egymással kommunikálva tudnak leereszkedni a mélybe.
A kutatók a rendszert Lanzarote szigetén tesztelték le, amely során a roverek sikerrel jutottak le egy lávacsőbe. A teszt sikeres volt, a szakemberek pedig úgy vélik, nemcsak a manőver elvégzésénél, de az adatgyűjtésnél is rendkívül hasznos lehet, ha több robot összedolgozik.
Hogy mikor kerülhet az első ilyen robot a Holdra, és egyáltalán ezt a megoldást választják-e a szakemberek a feltáráshoz és a bázis megépítéséhez, egyelőre nem tudni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
