R21/Matrix-M a malária ellen

Minden évben százmilliókat fertőz meg, és 600 000 ember életét követeli a malária, ám az Oxfordi Egyetem, valamint a Serum Institute of India kutatói által kifejlesztett új vakcina, az R21/Matrix-M áttörést hozhat.

Az oltóanyag az R21 malária-antigént célozza, és egy olyan adjuvánst (segédanyagot) is tartalmaz, ami segít erősíteni az immunválaszt. A vakcinát 2024 májusában kezdték szállítani, oltásonként 4 dolláros – körülbelül 1600 forintos – áron. A tervek szerint a következő három évben a Serum évi 50-60 millió adagot fog szállítani Afrikába a készítményből, mivel ott továbbra is járványszerű probléma a malária.

Filter Cap

A csapvíz nagy kincs, ám az iható ivóvizet nem mindenki engedheti meg magának – pláne a Föld szegényebb régióiban, például Kolumbiában. Ezen a problémán segít a Filter Cap nevű kis kupak, ami 3D-nyomtatással is elkészíthető, és a palackok tetejére lehet rátekerni. A megoldás a Baylor International, a Kolumbiai Vöröskereszt és az Ogilvy Colombia közös munkájának gyümölcse.

A kupak belsejében fémek, ásványi anyagok, valamint például aktív szén van, melyek képesek kiszűrni a vízből a szennyeződéseket, és egyúttal ásványi anyagokat is ad hozzá. A palackot kutakból, tavakból, bárhonnan meg lehet tölteni; egy szűrő naponta 5 liter vizet tud ihatóvá tenni, és mindössze 6 dollár – körülbelül 2300 forint – az előállítási költsége.

Unicef-eszköz a gyermekjólét javítására

Az Unicef adatai szerint a világon 10-ből 6 gyerek nem tanul meg olvasni, mielőtt 10 éves lenne. Szintén lesújtó adat, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az otthonát valamilyen konfliktus miatt elhagyni kényszerülő gyerekek száma – ez már 47 millióra rúg. Az Unicef mindezek fényében létrehozta az első olyan keretrendszerét (UNICEF Child-Lens Investing Framework), ami különféle eszközökkel segíti a vállalatokat abban, hogy dönthessenek, hogyan járulhatnak hozzá a gyerekek jólétéhez a befektetéseik során. Az eszköz szabadon hozzáférhető.

Yondr Pouch

Hogyan lehetne egy időre szabadulni az okostelefonok rabságából? A különféle csendes módok nem feltétlenül hatékonyak, a telefon attól még mindig ott lesz, ahogyan az az érzés is az emberben, hogy felemelje. De mi lenne, ha fizikailag lenne elzárva egy tokba?

Ezt tudja Graham Dugoni egyébként pofonegyszerű ötlete, ami köré 2014-ben Yondr néven céget is alapított. Ez azonban nem egy akármilyen tok: az iskolákban belépéskor a diákok mobilját elkérik, belehelyezik egybe, és lezárják. A készüléket kivenni nem lehet, csak amikor elhagyják az intézményt, egy speciális eszköz segítségével. Ez nagyban hasonlít az áruházak ruházati osztályán alkalmazott lopásgátlóhoz, amit a kasszánál tudnak csak levenni.

A Yondr megrendeléseinek 70 százaléka már iskoláktól származik, és ez a megoldás egyébként a magyar közoktatásban bevezetett mobiltilalomhoz is remekül illeszkedne – így nem kéne mindenki mobilját begyűjteni, az végig a diákoknál lehetne egy puha tokban, de kinyithatatlanul.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.