Magyar idő szerint kedden 16 órakor jelentik be a The Bulletin of the Atomic Scientists szakértői, hogy milyen új időt mutat a Végítélet órája, vagyis, hogy mennyire áll közel az emberiség ahhoz, hogy elpusztítsa önmagát. Legutóbb 2023 januárjában került közelebb a mutató az éjfélhez: míg korábban 100 másodperc választotta el ettől az emberiséget, 2023-ban már csak 90.
A Nobel-díjas tudósokból álló csoport döntését akkor a klímaválság és a szén-dioxid-kibocsátás, a Covid–19-hez hasonló biofenyegetések, valamint a dezinformációs technológiák növekvő száma is befolyásolta, nem beszélve arról, hogy Oroszország atomcsapással fenyegette meg a nyugati világot.
A Végítélet órája szimbolikus jelentéssel bír: 1947-ben alkották meg a The Bulletin of the Atomic Scientists szakértői, akik között többen az első atombomba megtervezésén és megépítésén dolgoztak a Manhattan Project keretében (pl. Eugene Rabinowitch, Hans Bethe, Harrison Brown).
Azért állították fel az órát, hogy egyszerű módon mutassák meg, milyen veszélyt jelentene a Földre és az emberiségre nézve egy nukleáris armageddon.
A tudósok minden évben két kérdést tesznek fel:
- Nagyobb biztonságban vagy nagyobb veszélyben van az emberiség idén, mint tavaly?
- Nagyobb biztonságban vagy nagyobb veszélyben van az emberiség az első órabeállítás óta?
A válaszok alapján a kutatók eldöntik, hogy a mutatónak merre kell mozdulnia.
Az óráról leolvasható időpont csak azokat a dolgokat mutatja meg, amiket az emberiség meg tud tenni önmagával. Egy Föld felé száguldó aszteroida nem számítana bele a mutatott időbe, ellenben a vírusokkal való kísérletezés igen.
Az 1950-es évektől az 1980-as évekig valós volt a nukleáris háború veszélye, ám az a mai napig sem szűnt meg. Ugyanakkor a mai veszélyforrások mások, mint a Szovjetunió ideje alatt: vannak olyan országok – például Észak-Korea – és terrorista szervezetek, amelyek nem tartják be a nemzetközi világrendet, és olyan anyagokhoz férnek hozzá, amelyek elpusztíthatják az emberiséget – írja az USA Today.
A Végítlet órájának mutatója nem mozdult 2024-ben, ami azt mutatta, hogy az emberiség helyzete nem lett rosszabb, de jobb sem. Kérdés, hogy 2025-ben ez megváltozik-e.
Bár Donald Trump ismét az Egyesült Államok elnöke lett, és bizonyos kijelentései – akár katonai erővel is megszerezné Grönlandot – okot adhatnak arra, hogy közelebb kerüljön az óra az éjfélhez, egyelőre nem tudni, hogy a nukleáris fenyegetettség nőni vagy csökkenni fog. Ami biztos: 2026-ban jár majd le a New Start nevű megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között, ami korlátozta a robbanófejek telepítését. Kérdés, hogy ezt újra megköti-e Trump és Vlagyimir Putyin.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
