A mesterséges intelligenciával kapcsolatban gyakran használjuk a „futurisztikus” kifejezést, de kérdés, valóban igaz-e rá. „Aki ellátogat vállalatunk elnökének új otthonába, gyönyörű japán építészeti megoldásokat láthat Abu-Dzabiban. Az épületet kevesebb mint egy év alatt húzták fel nulláról. Azért sikerülhetett ilyen rövid idő alatt egy ilyen házat felépíteni, mert a tervezés a ChatGPT-vel történt, ötszáz utasítás (promptolás) kiadásával. És nem viccelek, ez komolyan így történt. És ha pedig az irodájába látogatsz el, nem látsz sok munkatársat nyüzsögni. Az összetett feladatokat ellátó AI-alapú ügynökök aránya a humán munkatársaihoz képest tíz az egyhez” – indokolta Peng Xiao, miért gondolja, hogy „a jövő már megérkezett, kimondhatjuk, hogy az AI a mindennapok szerves része”.
A beszélgetésbe távolról bekapcsolódó Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója a személyes példát társadalmi szintre emelte. A ChatGPT-t minden héten a világ lakosságának tizede, több mint 800 millió ember használja, és Altman szerint már máshogy, mint egy-két éve. Míg az OpenAI platformjának berobbanása után legtöbben elsősorban egy jópofa játékszerként tekintettek a mesterséges intelligenciára, mára egyre többen építenek vele. Nemcsak szó szerint véve, házakat, hanem a mindennapjaikban hasznos tartalmakat, megoldásokat, terveket készítenek, tehát játék helyett hasznos eszközként veszik kézbe. „Úgy gondolom, még mindig nagyon elején járunk ennek az útnak. Egy-két éven belül jóval nagyszabásúbb dolgokat fogunk majd látni” – tette hozzá Altman.
Ahhoz, hogy az egész világ így működhessen, dolguk van a kormányoknak is. Egy ország akkor mondhatja el magáról, hogy „AI-natív”, azaz mesterséges intelligenciás alapokra helyezte a társadalom mindennapjait, Peng Xiao szerint négy dolognak kell megfelelnie. Az egyik ilyen az erős politikai akarat. A G42 vezetője szerint azok az országok le fognak maradni, melyeknél a húsz legfontosabb ügy közé éppen csak elfér az AI, de azok is, ahol a top tízbe sikerül beszuszakolni a témát.
„Az AI-nak egy ország három legfontosabb prioritása közé kell tartoznia, de az is lehet, hogy egyenesen a legfontosabbnak kell lennie a kormány programjában.”
Peng Xiao azt mondta, fontos emellett a társadalom megfelelő edukációja a mesterséges intelligencia területén – nem úgy, ahogy sokan ma csinálják, 18 éves kortól, hanem akár már az általános iskolába lépéstől kezdve. A szakember harmadik elemként a szükséges infrastruktúrát, negyedik elengedhetetlen pillérként pedig a globális partnerkapcsolatok kiépítését említette.
„Nincs olyan ország, nincs olyan cég vagy egyén, amelyik egyedül meg tudná ezt csinálni.”
Sam Altman szerint minden országnak szüksége van egy jó AI-stratégiára, csak így maradhat tényező a nemzetközi színtéren. Egy új kor küszöbén állunk ugyanis, ami nagyon máshogy néz majd ki, mint a korábbiak. Az OpenAI vezetője a hirtelen átmenet helyett egyfajta „lágy” szingularitásról beszélt, amely szerinte már el is kezdődött. Ez az a kor, amikor a mesterséges intelligencia elkezdi átvenni a különféle dolgot megteremtésének fizikai és kognitív-gondolati munkáját is.
„Már nincsenek messze az adatközpontok, amik képesek felépíteni más adatközpontokat”, mondta Altman, aki a GITEX 2025-ös bejelentkezésében úgy fogalmazott, hogy érdemes lenne jobban odafigyelni erre a változásra, amelynek jelentőségét szerinte a szakértők közül is kevesen tudják csak felmérni. Az amerikai AI-vizionárius szerint az iparági szereplők ma inkább koncentrálnak a mesterséges intelligencia által tervezett algoritmusokra és programkódokra, kevés szó esik esik arról, hogy a gépek hamarosan saját növekedésüket fenntartó más gépeket tudnak majd összeállítani. Ez a fajta változás Sam Altman szerint elmoshatja a határokat az intelligencia és a gyártás között, és olyan rendszerek kialakulásához vezethet, amelyek emberi felügyelet nélkül képesek növekedni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
