„Tájékoztatjuk, hogy a 2025. évi személyi jövedelemadó bevallása alapján adó-visszatérítésre jogosult.” Ki ne látná szívesen az első mondatát annak az e-mailnek, amely szerkesztőségünkhöz is eljutott. Látszólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal küldte. Valójában csalók.
Kamu NAV-levél
képernyőkép / HVG
A figyelmesebbek már itt gyanút foghatnak. Egyrészt abból, hogy levél a no-reply@formassembly.com címről jött. Másrészt abból, hogy címzettként emberek tucatjai szerepelnek, és hát arra nem sok esély van, hogy a NAV – vagy bármely hivatal, amely egy kicsit is komolyan veszi magát – úgy értesítsen valakit hivatalos ügyeiről, hogy közben mindenki láthassa, ki kap még visszatérítést. (A neveket a fenti képernyőképen adatvédelmi okokból kisatíroztuk.)
Az e-mailben még nem esik szó az összegről, csupán annyit írnak, hogy „a visszatérítés igénybevételéhez” szükséges bejelentkezni az Ügyfélkapuba, majd ott megadni a bankszámlaszámot. Mi baj lehet? – gondolja az óvatlan ember, és hát igaza is van, mert ebből még valóban semmi nem lenne. Csakhogy továbbkattintás után valami egészen más történik.
Előbb látszólag a Digitális Állampolgárság Program felületére igencsak hasonlító oldal fogadja az embert, ahol annak rendje és módja szerint bejelentkezést várnak el. Az Ügyfélkapu+ esetében hamar zsákutcába jut az ember, ezt elbénázták az online bűnözők, ugyanis sem sms-ben, sem e-mailben nem lehet kódot igényelni, pedig miből telne egy tetszőleges belépési szám kiküldése.
Egyébként már a böngésző címsorában látható URL is beszédes: nem egy hazai állami cím szerepel ott, hanem az urdashboardinhu.com.
No de a felületen „szerencsére” rá lehet kattintani a DÁP alkalmazással történő belépésre, ami viszont feltűnően gyorsan működik – olyan gyorsan, hogy mindenféle valódi azonosítás nélkül, egyszeri gombnyomásra rögtön átdobja az embert a „személyes” NAV-os felületére. Itt (nekünk) 140 ezer forint adóvisszatérítést helyeznek kilátásba, az oldal alján pedig egy gomb kecsegtet azzal, hogy meg lehet adni a bankszámlaszámunkat.
Kamu NAV-levél
képernyőkép / HVG
Itt csúszik el teljesen a dolog: a bankunk kiválasztása után nem bankszámlaszámot, hanem bankkártyánk adatait kéri be az oldal. Fontos tudni és a későbbiekre megjegyezni: bár sokak számára szinonimának tűnhet a kettő, a bankszámlaszám és a bankkártyaszám valójában különböző dolog.
Kamu NAV-levél
képernyőkép / HVG
Ha valaki pénzt szeretne utalni nekünk, ahhoz soha (azaz soha) nem lesz szüksége a kártyánk adataira. Akkor a 16-24 jegyű bankszámlaszámot kell megadni. A bankszámlaszám ismeretében nem lehet hozzáférni a bankszámlához, csak pénzt küldeni (utalni) lehet rá.
Tehát ha valaki, legyen az akár a NAV, akár a szomszéd, pénzt akar küldeni nekünk, kizárólag a bankszámlaszámra van szüksége.
A bankkártya száma, lejárati dátuma és titkos (CVC/CVV) kódja pedig akkor kell, ha mi magunk akarunk fizetni valahol, azaz a számlánkról kifele juttatnánk pénzt.
A csalók az utóbbit akarják elérni: ha valaki megadja a fenti felületen kártyaadatait, azzal visszaélve – a beállításoktól függően – akár jelentős összegekkel is bankkártyás vásárlásokat bonyolíthatnak. Akár olyan felületeken is, ahol igazából nem vesznek semmit, viszont a leemelt pénz az övék marad.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
