Az Euro-Office iparági kezdeményezés mögött több európai technológiai cég áll, így a Nextcloud, az IONOS és a Proton. Konzorciumuk célja, hogy a projekttel egy Európában fejlesztett MS Office alternatívát kínáljanak a kormányok és a vállalatok számára.
Az európai irodai szoftvercsomag szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, prezentációkészítőt és PDF-szerkesztőt tartalmaz. Valamennyi modulja támogatja a Microsoft-formátumokat és a nyílt szabványokat, viszont európai infrastruktúrán és irányítás alatt működik. Az előnézeti verzió már elérhető a GitHub-on, az 1.0-s stabil kiadás pedig várhatóan idén nyáron jelenik meg.
Github
A történet azonban nem ennyire egyszerű: a projekt élénk vitákat váltott ki a nyílt forráskódú szoftverekkel és a licencelési megfelelőséggel kapcsolatban. Az Euro-Office ugyanis nem a nulláról született, a már meglévő OnlyOffice kódjára épül, amit „forkoltak”, vagyis egy külön irányba továbbfejlesztettek. Az OnlyOffice élesen bírálja ezt a forkot, állítva, hogy az Euro-Office projekt az OnlyOffice szerkesztőitől származó technológiát használja, megsértve ezzel az OnlyOffice licencfeltételeit és a nemzetközi szellemi tulajdonjogot.
A fork eközben a bizalom és az átláthatóság kérdéseit is felveti. Az Euro-Office fejlesztői azzal érvelnek, hogy az OnlyOffice oroszországi eredete és fejlesztői bázisa miatt az együttműködés nehézkes a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt. Véleményük szerint a nyílt forráskód a globális együttműködésen és bizalmon múlik, de mindkettőt nehezebb fenntartani, amikor nagy a politikai feszültség.
https://hvg.hu/tudomany/20260115_aws-european-sovereign-cloud-europai-szuveren-felho-indulas
Azt is állítják, hogy az OnlyOffice-hoz való hozzáférés „lehetetlen vagy nagyon nem ajánlott", és hogy a „build utasítások megbízhatatlanok, elavultak vagy egyszerűen hibásak”. Mindenesetre a mostani vita is jól mutatja, hogy még a nyílt forráskód világában sem mindig „tiszta” az együttműködés, különösen a feszült kereskedelmi és politikai realitások esetén.
Visszatérve az Euro-Office céljaira: egyértelmű, hogy Európa maga szeretné kontrollálni digitális infrastruktúráját, különös tekintettel arra, hogy jelenleg erősen függ amerikai szoftverektől, érzékeny adatokat tárol külföldi rendszerekben, és egyre inkább aggódik az adatkontroll miatt. Egy másik kérdés: mennyire veszélyezteti az Euro-Office a MS Office dominanciáját. Rövid távon biztosan nem, hiszen a Microsoft ökoszisztémája még mindig rendkívül erős, és a kompatibilitás, valamint a megszokás is hatalmas előny. Hosszabb távon viszont egyértelműnek tűnik majd az átállás a vállalati és kormányzati szektorban, különösen, ha a licencproblémákat is tisztázzák az érintett felek.
