Mit kezd egy magyar kkv az AI-jal?
A kisvállalkozók legnagyobb hátrányának leküzdésében segíthet a mesterséges intelligencia, de ma még alacsony a technológia kihasználtsága Magyarországon.
A digitális szuverenitás ma már stratégiai kérdés a vállalatok számára, amit a válaszadók 98 százaléka prioritásként kezel, ám mindössze 52 százalékuk tett eddig konkrét lépéseket ezen a területen – ez derült ki egy öt országban (az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Japánban és Németországban) 309 informatikai vezető megkérdezésével készült kutatás eredményeiből. A nagyvállalati felhasználásra szánt nyílt forráskódú megoldásokban utazó SUSE friss felmérésében arra keresték a választ, hogyan gondolkodnak a cégek a digitális szuverenitásról, vagyis arról, hogy mennyire tudják saját kézben tartani adataikat, informatikai működésüket és technológiai döntéseiket.
Az adatok arról árulkodnak, hogy a technológiai beszerzésekben egyre erősebben megjelenik a digitális szuverenitás, így a résztvevők 45 százaléka szerint a legutóbbi ajánlatkéréseikben is szerepet kapott ez a szempont, 42 százalék pedig végül kifejezetten ez alapján választott beszállítót. Sok esetben azonban csak külső nyomásra kerül előtérbe a kérdés: 41 százalék csupán akkor foglalkozik érdemben a témával, ha ezt ügyféloldali elvárás vagy szabályozás kényszeríti ki.
A válaszadók 94 százaléka kulcsfontosságúnak tartja a nyílt forráskódú (open source) megoldásokat a digitális szuverenitás fenntartásához.
Mindeközben a digitális szuverenitás jelentősége a mesterséges intelligencia terjedésével együtt nő, az AI ugyanis egyszerre gyorsítja az innovációt és növeli a működési kockázatokat. Egyre fontosabb, hogy a vállalatok pontosan átlássák, hogy milyen adatokra épülnek a modelljeik, hogyan tanították azokat, és milyen környezetben működnek. A SUSE szakértői szerint a kontroll hiánya ezen a területen a technikai kockázatokon túl üzleti problémákhoz is vezethet, például erodálhatja az ügyfelek bizalmát a cég iránt.
A kutatásban választ adók 64 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben a digitális reziliencia legfontosabb hajtóereje az AI transzparenciája lesz, ami a modellek eredetének, betanításának és működésének átláthatóságát takarja. A szervezetek a reziliencia legfontosabb elemei közé sorolják a kiberbiztonságot és a fenyegetésészlelést (63%), a többfelhős vagy hibrid működés diverzifikálását (52%), a biztonsági mentést és helyreállítást (45%), valamint a folyamatos monitorozást (44%).
A határidő: 2026. június 30-ig
Az Európai Unió NIS2 irányelvéhez igazodó hazai kiberbiztonsági szabályozás értelmében az érintett szervezeteknek legkésőbb 2026. június 30-ig kell teljesíteniük kötelező auditjukat. Az előírások azokra a jellemzően közép- és nagyvállalatokra vonatkoznak, amelyek kritikus vagy kiemelt jelentőségű ágazatokban működnek. Ide tartoznak többek között az energetikai, közlekedési és egészségügyi szereplők, a gyártás területén tevékenykedő vagy digitális infrastruktúrát működtető vállalatok, valamint számos élelmiszeripari és informatikai szolgáltató cég is – hívta fel a figyelmet az EY Magyarország.
A tanácsadó cég hazai kibervédelmi üzletágának vezetője korábban a HVG-nek azt mondta, szerinte alapvetően nem baj, hogy rendkívül szigorúak az auditorrá válás feltételei, ám az auditálási folyamatok automatizálása nélkül nagyon nehéz a cégek hatékony ellenőrzése.
A NIS2-ből fakadó kötelezettségek betartatására több eszköze is van. Míg az auditálás a legtöbb cégnek (alapesetben) 1,5–20 millió forintjába kerülhet, a mulasztás viszont 50 millió forintos büntetési tételt vonhat maga után. Ennél is nagyobb bírsággal sújtják azt a céget, amelyik elfelejtett (vagy új indulóként ezután felejt el) regisztrálni, ilyen esetben már 150 milliót is elérhet a büntetés.
A tanácsadó cég hazai kibervédelmi üzletágának vezetője korábban a HVG-nek azt mondta, szerinte alapvetően nem baj, hogy rendkívül szigorúak az auditorrá válás feltételei, ám az auditálási folyamatok automatizálása nélkül nagyon nehéz a cégek hatékony ellenőrzése.
A NIS2-ből fakadó kötelezettségek betartatására több eszköze is van. Míg az auditálás a legtöbb cégnek (alapesetben) 1,5–20 millió forintjába kerülhet, a mulasztás viszont 50 millió forintos büntetési tételt vonhat maga után. Ennél is nagyobb bírsággal sújtják azt a céget, amelyik elfelejtett (vagy új indulóként ezután felejt el) regisztrálni, ilyen esetben már 150 milliót is elérhet a büntetés.
Az átfogó védelem és a technológiai működés kérdései mellett pedig fontos terület a szolgáltatói döntések feletti kontroll is. A vállalatok továbbra is erősen támaszkodnak a globális, nagy felhőszolgáltatókra: a válaszadók 65 százaléka úgy látja, hogy ezek a szereplők továbbra is meghatározóak a digitális szuverenitást támogató szolgáltatások biztosításában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
