Az AI Radar közölt összefoglalót arról, miként tökéletesítette megfigyelő- és elnyomórendszerét Kína, és hogyan kapcsolódik ez Magyarországhoz.
Régóta ismert, hogy Kína arra törekszik: minél szélesebb körű megfigyelés és minél hatékonyabb elnyomás alatt tartsa az állampolgárait, hogy még véletlenül se jusson eszébe senkinek sem fellázadni a rezsim vezetése ellen. Erre a technológia minden korábbinál nagyobb lehetőséget ad.
Az igazi megfigyelés 2005-ben kezdődött a Skynet programmal, amely nagyjából 20 millió kamerát foglalt magában, a hivatalos cél pedig az volt, hogy felvegye a harcot a bűnözéssel és segítsen a katasztrófák megelőzésében. Az elavult rendszert 2015-ben váltotta a Sharp Eyes, amelynek célja a közterületek 100 százalékos lefedettsége volt.
Az AI Radar beszámolója szerint a becslések alapján 2023-ra már 570 millió kamera dolgozott a megfigyelésen, ám a rendszer elavulttá vált, ami teret nyitott a mesterséges intelligencia eljövelének.
A The Decoder beszámolója szerint a Hikvision és a Huawei újfajta kamerái már olyan chipeket tartalmaznak, amelynek köszönhetően már az eszközön futhat a számítógépes látás és a nyelvi feldolgozás. Az eredmény: ha valaki beírja a kamerákat összekötő rendszerbe, hogy „piros kabátos nő”, az azonnal megmutatja a vonatkozó kamerák képeit.
Több mint 200 millió térfigyelő kamera előtt zajlik a kínai állampolgárok élete. A cyberpunk művekből ismerhető jövő a szemü(n)k előtt épül ki: a technológiai fejlesztéseket hosszú ideje prioritásként kezelő kínai állam megértette, hogy elérkeztünk ahhoz a rendszerfejlettséghez, amelynél már mindenhol mindenkit meg lehet figyelni, nyilván lehet tartani és automatikusan ki is lehet értékelni.
A rendszer teljes célja ugyanakkor, hogy ne a tettet, hanem a szándékot ismerje fel – például azt, ha valahol egy ember sokáig álldogál egy híd korlátja mellett, vagy ha egy adott helyen gyülekezni kezdenek az emberek.
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a történet Kínáról szól, az AI Radar emlékeztet: ilyen kamerák már Magyarországon is vannak. A részben állami tulajdonú Hikvision és a Dahua, a világ két legnagyobb biztonságtechnikai kamerarendszer-gyártójának – amelyek a kínai megfigyelőrendszer fő hardverbeszállítói – eszközei Budapest utcáin, a magyar rendőrségi épületekben és állami intézményekben is ott vannak.
A Szabad Európa Rádió 2024 májusi riportja szerint az internetre kötött eszközök keresésére kifejlesztett Shodan-kereső azt mutatta, hogy a Hikvision 18 166, a Dahuának pedig 3567 kamerája dolgozik Magyarországon. A Hikvision-kamerák egy részét a Készenléti Rendőrség szerezte be még 2021-ben, és ilyen kamerákat akartak telepíteni a zalaegerszegi hadiipari gyárba is.
A Honvédség büszkeségét, a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi hadiipari komplexum tesztkamráját és lőcsatornáját figyelő kamerarendszert, valamint a beléptetőrendszert is (részben) kínai gyártók termékeivel tervezték beüzemelni, de végül mást választottak – tudta meg a hvg.hu. Az üzemeltető állami ZalaZone csak annyit közölt: biztonsági és üzleti okokból nem mondhat semmit.
Az AI Radar megjegyzi: annak ellenére, hogy több riport is beszámolt a kínai kamerák magyarországi térfoglalásáról, az ügynek nem lett túl nagy visszhangja.
Ennek a lap szerint több oka lehet, például az, hogy az Orbán-kormány számára – a BYD-gyár, a Fudan Egyetem és más miatt – kényes volt az ügy, az ellenzék pedig nem vetette rá magát a témára. Emellett Európában – más nyugati országokkal ellentétben – nincs tilalom a kínai kamerákra.
Az USA 2019 óta tiltja szövetségi szinten a Hikvision és Dahua eszközök kormányzati és szövetségi felhasználását, az Egyesült Királyság pedig 2022-ben kezdeményezte a készülékek eltávolítását a kormányzati épületekből. Ausztráliában szintén tiltólistán szerepelnek a kínai kamerák.
Azt nem tudni, hogy a kínai állam pontosan mennyit lát a magyarországi kamerákon keresztül, de az a tény, hogy a két cégnek a kínai kormány felé adaközlési kötelezettsége van, nem éppen megnyugtató.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
