Távirányíthatóvá tettek egy csótányt, emberéleteket menthet az állat – videó
A csótány hátára szerelt elektromos szerkezet napelemmel töltődik fel, így nem kell attól tartani, hogy a kutatás során végleg lemerül az akkumulátora.
Japán és szingapúri kutatók olyan megoldást fejlesztettek ki, amivel a csótányok a víz alatt is képesek lehetnek lélegezni.
Aki találkozott már csótánnyal a háztartásában, az pontosan tudja, mennyire nehéz őket kiebrudalni onnan. A legutolsó dolog ilyenkor, ami hiányzik az embernek az, hogy a rovar a víz alatt is képes legyen minden gond nélkül ellenni, szingapúri és japán mérnököknek azonban pontosan ezt sikerült elérniük.
A kutatók 3D-nyomtatás segítségével állítottak elő egy olyan apró „búvárruhát”, ami lehetővé teszi, hogy a csótányok három órán keresztül minden gond nélkül túléljenek és mozogjanak a víz alatt, valamint más, alacsony oxigéntartalmú környezetben.
Ha most valaki a szívéhez kapott, akkor itt az ideje közölnünk: természetesen nem az ember elárasztásán dolgoznak a fondorlatos szakemberek. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott fejlesztéssel a cél az, hogy a csótányokat és más rovarokat olyan irányítható „robotokká” alakítsák, amelyeket kutató-mentő műveletek során lehet használni.
Ilyen lehet például az, ha egy földrengés után túlélők után kell kutatni a romok alatt, vagy az, amikor egy adott csővezetéket kell megvizsgálni, hogy van-e rajta valahol repedés, meghibásodás.
A Gizmodo beszámolója szerint Szató Hirotaka, a tanulmány vezető szerzője már több mint egy évtizede dolgozik a rovarok kiborgosításán. Ez a gyakorlatban annyit tesz: az állatokra különböző elektródákat szerelnek, hogy azokat távolról lehessen irányítani. Szató szerint a technológia bizonyos helyzetekben sokkal hatékonyabb lehet, mint a hagyományos robotok használata.
A csótány hátára szerelt elektromos szerkezet napelemmel töltődik fel, így nem kell attól tartani, hogy a kutatás során végleg lemerül az akkumulátora.
A hagyományos gépekkel ellentétben sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mivel a mozgást a saját izmaikkal végzik el, és rendkívül szűk helyekre is be tudnak jutni. Ezt használták például akkor is, amikor márciusban a 7,7 erősségű mianmari földrengés áldozatai után kutattak.
A víz alatti munkához azonban oxigénre van szükségük, és itt jön a képbe a búvárruha.
A csótányok a testükön található apró lyukakon keresztül lélegeznek. A spirálok víz elleni védelme érdekében a kutatók egy rugalmas, 3D-nyomtatott héjat készítettek, amely a rovar teste köré tekeredik. Négy kis cső csatlakozik a csótány légzőszerveihez, és közvetlenül oxigént szállít oda.
Olyan nélkülözhetetlen tápanyagok vannak a csótányok váladékában, és olyan mennyiségben, hogy akár az éhezés elleni harcban is segíthet az ebből előállított tej.
A héjhoz egy oxigéntermelő tartály csatlakozik, amelyben egy mangán-dioxidba áztatott kis szivacs található. A rendszer aktiválásához a csapat hígított hidrogén-peroxidot fecskendezett a tartályba, majd lezárták azt a szivárgás megakadályozása érdekében.
A tartályban zajló kémiai reakció lassan oxigént szabadít fel, amelyet csöveken keresztül juttatnak a csótány légcsövéhez.
A ruhával felszerelt kiborg csótányok két-három órán át tudtak mozogni a víz alatt. A kontrollcsoport csótányai eközben két percen belül megfulladtak.
A csapat szerint ez a megoldás potenciálisan más rovarok, például sáskák felszerelésére is alkalmazható lehet, mivel hasonló testfelépítéssel és légzőrendszerrel rendelkeznek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.