Érdekes esetet osztott meg nemrégiben a The Washington Post: egy, a bírósági iratokban csak RKC névvel szereplő tinédzser a ChatGPT-t használta az apjával folytatott beszélgetések értelmezéséhez és személyes problémák megvitatásához. Azt hitte, mindez közte és a chatbot között marad, azonban a beszélgetések egyes részei később a tinédzser által több közösségi média cég ellen indított perhez kapcsolódó bírósági iratok részévé váltak. A fiú ebben a perben egyébként azt állította, hogy a közösségi média használata hozzájárult mentális egészségügyi problémáihoz és a függősége kialakulásához. Bár az ügyet később rendezték, a jogi beadványok nyilvánosságra hozták a korábbi privát chatbot-beszélgetéseket is.
Jogi szakértők elmondták a The Washington Postnak, hogy az említetthez hasonló esetek egy nagyobb problémára világítanak rá, mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább integrálódik a mindennapi életbe. Ráadásul pont úgy van kialakítva, hogy a bizalmas beszélgetés érzetét keltse. Ez a pszichológiai bizalmasság azonban könnyen összekeverhető a jogi biztonsággal.
A hagyományos keresőmotor-lekérdezésekkel ellentétben a chatbot-beszélgetések gyakran tartalmaznak részletes személyes kontextust, érzelmi kinyilatkoztatásokat és hosszadalmas oda-vissza beszélgetéseket. Mindez potenciálisan igen gazdag digitális feljegyzést hoz létre, amelyet később ügyvédek, nyomozók vagy bíróságok is megvizsgálhatnak.
A Post két újságírója több mint egy tucat olyan amerikai bírósági ügyet talált az elmúlt két évből, amelyben chatbot-beszélgetéseket használtak fel bizonyítékként vagy hivatkoztak rájuk. Az ügyvédek és az adatvédelmi aktivisták szerint viszont ez a szám valószínűleg alábecsüli az ilyen feljegyzések gyűjtésének gyakoriságát, mivel a nyilvános tárgyaláson végül nem mutatnak be minden, a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékot.
https://hvg.hu/tudomany/20260826_openai-chatgpt-reklamok-megjelenese-magyarorszag
Az idézett forrás szerint a tendencia túlmutat a polgári peres ügyeken. A floridai Palm Beach megyében az OpenAI felvette a kapcsolatot az FBI-jal, miután egy ChatGPT-felhasználó többször is arról beszélt, hogy bántalmazni akarja egy volt barátnőjét – áll egy rendőrségi nyilatkozatban. Az FBI továbbította az információkat a helyi rendőrséghez, akik azonosították a nőt, és megállapították, hogy a felhasználó valóban névtelen üzeneteket küldött neki a kapcsolatuk vége után. A rendőrség szerint a ChatGPT-beszélgetések alátámasztották a fenyegetések hihetőségét. A férfit letartóztatták, és zaklatással, valamint elektronikus fenyegetésekkel vádolták.
Az OpenAI nem is titkolja, hogy szoftvert használ a veszélyes viselkedést magában foglaló beszélgetések észlelésére. Ezeket a beszélgetéseket a munkatársak felülvizsgálhatják. Ha az ellenőrök megállapítják, hogy „közvetlen és hihető veszély áll fenn mások számára”, a vállalat felveheti a kapcsolatot a bűnüldöző szervekkel.
De valójában még arrra sincs is szükség, hogy a chatbot mögött álló cég jelentsen valamit. A Post által idézett másik ügyben egy egyetemistát azzal gyanúsítottak, hogy 17 autót rongált meg egy parkolóban. A rendőrök, a fiú beleegyezése után, átnézték a telefonját, és meg is találták rajta a ChatGPT-nek írt üzeneteit. Az egyikben gyakorlatilag azt kérdezte a chatbottól: „Honnan tudhatnák, hogy én voltam?” A beszélgetés később a büntetőeljárás része lett.
A bizalom kérdése meglehetősen nagy vitát vált ki jelenleg a technológiai vezetők és az adatvédelmi aktivisták körében. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia asszisztenseivel folytatott érzékeny beszélgetéseknek erősebb jogi védelmet kellene kapniuk, mivel egyre többen fordulnak a chatbotokhoz személyes útmutatásért, egészségügyi kérdésekért és bizalmas tanácsadásért. Ha pedig az emberek azért fordulnak AI-hoz, mert olyan kérdéseket szeretnének feltenni, amelyeket másnak nem mernek elmondani, akkor a rendszernek valamilyen módon kezelnie kellene ezt a bizalmi helyzetet.
Viszont – mutat rá a Cleveland.com – az amerikai szövetségi bíróságok eddig elutasították az ügyvéd-ügyfél titoktartási védelem kiterjesztését a chatbotos beszélgetésekre. Egy csalással vádolt pénzügyi vezetővel kapcsolatos ügyben például a bíró úgy döntött, hogy a mesterséges intelligencia rendszerrel folytatott beszélgetések nem élveznek jogi védelmet, mivel a chatbot nem ügyvédként járt el, és a beszélgetések nem feleltek meg az úgynevezett kiváltságos státusznak.
S hogy mi a tanulság mindebből, legalábbis a szabályozás változásáig? Leginkább az, hogy senki se írjon olyat az AI-nak, amiről nem szeretné, ha digitális lenyomat maradna. Senki se tekintsen a mesterséges intelligenciára orvosként, ügyvédként, terapeutaként csak azért, mert annyira emberiek a vele folytatott beszélgetések. Jelenleg még ugyanis az a helyzet, hogy ugyan a chatbot rendkívül hasznos gondolkodási-beszélgetési partner lehet, azonban a jogi és társadalmi környezet még nem idomult hozzá.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
