A Meta elsőként készített 1 petabit/másodperc adatátviteli sebességgel rendelkező, tenger alatti kábelt. Mindezt úgy, hogy a kábelek mérete nem lett nagyobb.
Ha a világ lakosságának mintegy háromnegyede egyszerre kezdene el zenét streamelni, az óriási mennyiségű adatforgalmat zúdítana a meglévő hálózatra. A Meta új projektje éppen ezt a hatalmas mennyiségű digitális forgalmat hivatott továbbítani olyan üvegszálas kábeleken keresztül, amelyeket mintegy 6900 km hosszan fektetnek le az óceán fenekén.
A Meta ezt a Petal nevű transzatlanti kábelrendszerrel oldaná meg, amely 2029-re állhat majd üzembe. A Petal 1 petabit/másodperces (1 Pbps, azaz 1000 terabit/másodperc) kapacitást biztosít óceánokon átívelő távolságokon. Ez a világ első petabit-kategóriájú, óceán alatti kábele, amely Franciaországot köti majd össze az Egyesült Államokkal.
A vállalat mérnökei két, egymástól független fényvezető magot helyeztek el egyetlen szabványos üvegszálba, ezzel gyakorlatilag megduplázták annak sávszélességét. Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy sem a kábel fizikai mérete, sem az energiaigénye nem változott.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi adatforgalom közel 99 százalékát bonyolítja, a tenger alatti infrastruktúra szigorú fizikai korlátokba ütközik. A növekvő terhelést a szakemberek vastagabb kábelekkel ellensúlyoznák, amelyben több szál fut. Ez a méretbeli változás azonban súlybeli növekedést is jelent, ami miatt nagyobb hajókra van szükség, és a telepítés is veszélyesebbé válik miatta.
A Meta ezért ahelyett, hogy növelte volna a kábelek méretét, inkább újratervezte az egészet.
Kínában készítettek egy kábelvágót, csakhogy nem olyan mindennapos eszközt, amely sok háztartásban megtalálható. Ez a szerszám azoknál jóval nagyobb, és képes akár a mélytengeri kábeleket is átvágni.
A Petal esetében egy 24 szálpárból álló rendszerben egy kétmagos optikai technológiát alkalmaztak, ami összesen 48 szálpárnak megfelelő kapacitást biztosít. Ez a megoldás lehetővé teszi az 1 Pbps (petabit/másodperc) adatátviteli sebességet transzatlanti távolságokon.
A gyártás során ultratiszta szilícium-dioxidot használtak, így a jelveszteség alacsony maradt.
A Petal 2029-ben léphet működésbe, a telepítést pedig hamarosan megkezdi a vállalat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
