November 3-án, az elnöki ciklus közepén döntene az amerikai választók a Kongresszus összetételéről. Idén azonban nem csupán a választók szólhatnak bele ebbe a mindenképpen fontos kérdésbe, hanem a mesterséges intelligencia is, pontosabban a segítségével generált hirdetések. Rengeteg a ráfordított pénz, miközben kevés a figyelmeztetés. Ez pedig meglehetősen ijesztő, hiszen a fogyasztók-választók sokszor nem is tudják, hogy nem a valóságot látják.
Ez is választás, még ha nem is az elnököt választják meg, de mindenképpen véleményt mondanak róla is. Az Egyesült Államokban az elnöki ciklus félidejében a képviselőház összetételéről szavaznak, és igen lényeges kérdés, hogy a republikánusok vagy a demokraták kerülnek-e többségbe. Ha az előbbiek, akkor Donald Trump továbbra is kedvezőbb törvényhozási helyzetben marad, viszont ha nagyobb számban lesznek demokraták a képviselőházban, akkor korlátozni tudják az elnök mozgásterét a Kongresszuson keresztül.
A választók meggyőzése most különösen fontos, és ennek egyik eszköze a reklám. De nem akármilyen – az amerikai politikai hirdetések hivatalosan is beléptek a mesterséges intelligencia korszakába. A Gizmodo a Wesleyan Media Project új adatait idézi, amelyek szerint a politikai kampányok és csoportok a 2026-os félidős választások előtt több mint 137 millió dollárt költöttek olyan hirdetések sugárzására, amelyeket legalább részben mesterséges intelligencia segítségével készítettek. Ez pedig óriási ugrás a 2024-es választási ciklushoz képest, amikor még „csak” 50 ezer dollárnyi költést könyveltek el ilyen célra.
A kutatók 220 AI-os hirdetést azonosítottak ebben az évben 34 amerikai államban. A tényleges szám azonban ennél magasabb lehet, hiszen nem mindig egyszerű megállapítani, hogy egy videó vagy kép létrehozásában milyen szerepet játszott a mesterséges intelligencia, ráadásul csak 30 állam írja elő, hogy jelezni kell az AI használatát. Szövetségi szinten azonban nem alakult ki egységes, minden ilyen hirdetésre kiterjedő megoldás.
Az persze vitathatatlan, hogy az AI-jal készített képek, videók és más kreatív anyagok olcsóbbá és gyorsabbá tehetik a kampánykommunikációt. A technológia azonban arra is lehetőséget ad, hogy olyan jeleneteket alkossanak, amelyek a valóságban soha nem történtek meg. A választók számára pedig egyre nehezebb lehet különbséget tenni egy valós felvétel, egy digitálisan módosított videó vagy egy teljes egészében mesterségesen előállított jelenet között.
Igaz, nem minden AI-jal készített kampányanyag megtévesztő, egy mesterségesen létrehozott háttérkép vagy illusztráció önmagában nem feltétlenül torzítja a valóságot. A probléma akkor válik súlyossá, amikor a technológia segítségével valódi emberek szájába adnak soha el nem hangzott kijelentéseket, vagy valós eseménynek mutatnak egy kitalált jelenetet.
Mit keresett váratlanul Moszkvában a CIA főnöke? „Putyin egy kicsit olyan, mint Hitler” – Trump volt tanácsadója szerint jöhet a harmadik világháború. Lengyelországban ma már ellenségesek az ukrán menekültekkel szemben. Mit lép az EU, miután új szakaszba lépett Romániában a reformerek és a korrupt hálózatok közötti harc? Témák és vélemények a világsajtóból.
A kutatásból az is kiderült, hogy a republikánusok sokkal nagyobb arányban használtak mesterséges intelligenciával készített politikai hirdetéseket, és ezekre jóval több pénzt is költöttek, mint a demokraták (81 százalék vs. 12 százalék), és nemcsak több hirdetésük volt, hanem összességében is többet fizettek értük. Mivel a költési arányuk (88 százalék) magasabb, mint a hirdetések aránya, ez arra utal, hogy átlagosan nagyobb összeget fordíthattak egy-egy hirdetésre is.
A demokraták visszafogottsága érthető. Ők ugyanis jobban aggódnak amiatt, hogy a választók hogyan reagálhatnak a mesterséges intelligencia használatára, különösen mivel a párt tagjai a technológia szigorúbb szabályozását szorgalmazzák. Néhány demokrata még a mesterséges intelligencia által generált politikai hirdetésekkel szembeni ellenállást is kampányának részévé teszi. Például James Talarico, a texasi szenátusi helyért induló demokrata jelölt hirdetése a következő szavakkal végződik: „Emberek alkották. Nem mesterséges intelligencia.”
Hogy mennyit számított a mesterséges intelligencia bevonása, megérte-e a ráfordított óriási kiadás, az – legalábbis részben – kiderül majd a novemberi választást követően. A tét így már nem csupán az, hogy melyik párt szerez többséget a Kongresszusban, hanem az is, milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia a politikai véleményformálásban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Feszes lesz a költségvetés, a kormánynak nagyon szigorúan tartania kell magát ahhoz, amit most elhatározott, de a jelentős része teljesíthető.
Miért szorongunk ennyit egy olyan korban, amikor több információnk és több eszközünk van a kockázatok kezelésére, mint valaha?
