Videón a Holdra tervezett kisautó, amellyel az űrhajósok közlekedhetnek majd
Egy űripari startup, a Venturi Astrolab elkészítette egy holdjáró prototípusát, amiben akár ketten is utazhatnak, és közben rakománynak is jut hely.
Az Astrolab egy olyan rendszert fejlesztett ki, amivel már jóval a miniatűr atomreaktorok telepítése előtt lenne energia a küldetések számára.
A Holddal kapcsolatos jövőbeni küldetések egyik legfontosabb kérdése, hogy az oda utazó űrhajósok hogyan állítják majd elő a mindennapi munkához és a túléléshez szükséges energiát. Vannak már erre vonatkozó ötletek, például a minatűr atomreaktorok alkalmazása, az amerikai Astrolabnak azonban egy másik elképzelése is van.
A cég egy olyan energia- és kommunikációs hálózat kiépítését tervezi a Holdon, amely több mint 100 kilowatt (kW) elektromos teljesítményt képes szolgáltatni a FLEX holdjárói által kihelyezett, különféle funkciókat ellátó egységek (utility node-ok) segítségével.
Erre fejlesztette ki a vállalat a Lumis (Lunar Utility Module for Industrial Services) nevű rendszert, amely a cég megfogalmazása szerint egy olyan megoldás, amely energiát, kommunikációs kapcsolatot és adatszolgáltatásokat biztosít „a Holdon tevékenykedő ügyfelek számára”.
A demonstrációs célra épített egységek 2 kW teljesítményre képesek egyenként, a jövőben azonban ezt 20 kW-ra növeli majd a vállalat. Egy teherszállító küldetéssel több ilyen egységet is a Holdra lehetne juttatni, amit aztán a Flex nevű holdjáró kapcsolna össze egy több mint 100 kW-os hálózattá.
Egy űripari startup, a Venturi Astrolab elkészítette egy holdjáró prototípusát, amiben akár ketten is utazhatnak, és közben rakománynak is jut hely.
Az Astrolab szerint mindez képes lenne biztosítani a szükséges energiaellátást addig, amíg a fent említett reaktorok meg nem kezdik a működésüket a felszínen.
Az Astrolab a holdjárójával olyan helyekre szállítaná a berendezéseket, ahol kedvezőbbek a fényviszonyok és a kommunikációs lefedettség. Ez lehetővé teheti, hogy a biztonságos leszállóhely kiválasztása és az operatív infrastruktúra elhelyezése egymástól függetlenül történjen meg. Ennek eredményeként kevesebb küldetéssel több berendezés juttatható a Hold felszínére.
Ez különösen fontos megközelítés, mivel a Hold déli pólusánál néhány méternyi pozícióváltás is befolyásolhatja, hogy mennyi napfény ér egy eszközt, és mennyire közvetlen a rálátása a Földre.
Az Astrolab szerint az infrastruktúra mindössze 50 méteres elmozdítása is több száz órával növelheti a sötétben töltött időt, a Föld láthatóságát pedig a felére csökkenti.
A mérnökök a Lumist úgy fejlesztik, hogy függőlegesen elhelyezett napelemekkel, akkumulátorokkal, adó-vevő berendezésekkel, vezeték nélküli energiaátviteli képességgel, valamint beépített, helyi adatfeldolgozást lehetővé tevő eszközzel rendelkezzennek az egységek.
Az ilyen berendezések működése 400 órán át lenne biztosított, miközben külső, hasznos eszközöket is elláthat energiával – írja az Interesting Engineering.
A vállalat azt tervezi, hogy 2028-ban telepíti majd az első egységeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.