Kovács Kristóf szoftverfejlesztő gondolt egyet, és ráeresztette az AI-t a Nyitott Aktákra, az eredményeket pedig ezen az oldalon publikálta.
Az AI összeszámolta, hogy 97 195 adatlapon 65 545 ember adatai szerepelnek, ezek közül a mágnesszalagokon van rajta a többség, 46 036 ember, a többiek adatai a hatos kartonokon, illetve a szintén most nyilvánosságra hozott B- (azaz beszervezési) naplókban találhatók.
Az adatbázisban szereplők közül 25 319 ember születési adatai ismertek, akik 1893 és 1972 között születtek, de majd a felük (10 906) a húszas években látta meg a napvilágot.
Kovács összeállított egy olyan adatsort is, amely a leggyakrabban használt fedőneveket listázta. A legtöbbször a „Rózsa” nevet kapták az ügynökök, utána jött a „Budai”, majd a „Dunai” és a „Balatoni”.
„Nem szeretném, ha az a kép alakulna ki, hogy az AI kattintgat, és számol helyettem. Az AI abban segített, hogy felépítsem az adatfeldolgozó rendszert” – mondta Kovács a HVG-nek.
Azért készítette az oldalt, mert úgy látta, hogy az eredeti Nyitott Akták oldal túlságosan nyers, és szeretett volna segíteni abban, hogy az emberek könnyebben képesek legyenek átlátni ezeket az adatokat, továbbá azt is ellenőrizni tudja így, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára valóban azt teszi-e közzé, amit vállalt.
Kovács azt szeretné, ha az oldalán található e-mail-címre visszajelzéseket kapna azoktól, akik használják a felületét. „Ha valaki hibát talál, vagy ötlete van, mit érdemes még megnézni, írjon” – mondja. Annyi megkötéssel, hogy csak statisztikával dolgozik, személyre nem lehet keresni, és 10-nél kisebb csoportokat sem mutat meg.
