Két macska elég a gyereknek, százezer kell az AI-nak – öt provokatív állítás a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia nem intelligens, nem kreatív, és még csak nem is forradalmi – állítja Luc Julia, az Apple Siri hangasszisztensének egyik megalkotója. A Renault tudományos igazgatója a HVG AI Talks konferenciáján öt állítással igyekezett lehűteni az AI körüli lelkesedést.

  • HVG

1. Mesterséges intelligencia valójában nem létezik

Legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan azt az emberek többsége elképzeli. Luc Julia hangsúlyozta: az AI nem intelligens, hanem statisztikai adatokra és matematikai modellekre épülő eszközök gyűjteménye. Olyan, mint egy szerszámosláda: van benne kalapács és fűrész, amelyek különböző feladatokra alkalmasak. Minél általánosabb egy eszköz, annál kevésbé lesz hatékony egy konkrét feladatban.

Az AI fejlődését sem tartja forradalomnak. „Forradalom Franciaországban volt, 1789-ben” – jegyezte meg. Szerinte a gépi tanulástól a deep learningen át a generatív AI-ig tartó fejlődés inkább evolúció: egyre összetettebb, egyre több adatot feldolgozó rendszerek születtek. Míg az előbbi néhány százezer adatpontot tartalmaz, a generatív rendszerek több milliárddal dolgoznak.

2. Egy csecsemő okosabb, mint egy képfelismerő algoritmus

Julia személyes példával érzékeltette az emberi és a gépi tanulás különbségét. Egy képfelismerő algoritmusnak százezer macskáról készült fotóra van szüksége ahhoz, hogy 98 százalékos pontossággal felismerje az állatot. Egyéves kislányának ezzel szemben elég volt két macskát megmutatni.

A generatív AI-modellek betanításához már elképesztő mennyiségű, akár több százmilliárd adatpontot használnak. Julia szerint azonban a rengeteg adat feldolgozását nem szabad összekeverni az emberi megértéssel és intelligenciával.

Most azt verhetik át, akinek háziállata van

Több országban is próbálkoznak a csalók, akik mesterséges intelligencia segítségével generáltatnak fotót egy eltűnt háziállatról, hogy aztán bezsebeljék az érte járó jutalmat.

3. Nem a gép kreatív, hanem az ember, aki utasítja

A generatív AI-ban Julia mégis lát forradalmi változást, mégpedig a használhatóság szempontjából. Ma már bárki megfogalmazhat egy utasítást, amelyet a gép pillanatok alatt végrehajt, legyen szó szövegről, képről vagy programkódról.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gép alkotott volna. Az ötlet továbbra is az emberé, az AI pedig a korábban megtanult mintázatokból állítja elő az eredményt. Julia attól tart, hogy a technológia látványos képességei miatt az emberek hajlamosak megfeledkezni saját – kreatív és irányító – szerepükről.

4. Aki olyat kérdez az AI-tól, amihez nem ért, kaszinózik

A generatív AI egyik legsúlyosabb problémája továbbra is a hallucináció. Julia felidézte annak a New York-i ügyvédnek az esetét, aki 2023-ban a ChatGPT segítségével készített bírósági beadványt. A munka gyorsan elkészült, csakhogy a hivatkozott bírósági ítéletek jó része nem is létezett.

Julia elmondta, hogy havonta lekéri a saját életrajzát különböző chatbotoktól, és még mindig rendszeresen talál bennük hibákat. Egy 2023-as hongkongi kutatásban a ChatGPT tízféle következtetési feladatban átlagosan mindössze 63,4 százalékos pontosságot ért el. A helyzet azóta romlott, részben a szintetikusan, tehát más AI-modellek által előállított adatok miatt, amelyek rengeteg hamis állítást, adatot tartalmaznak. A ChatGPT hibarátája három év alatt 36-ról 40 százalékra nőtt, de gyakorlatilag egyik modell sem immunis ezekre a folyamatokra, és mindegyiküknél jelentősen nőtt a hibázásra való hajlam.

Az előadó szerint épp emiatt az AI akkor igazán hasznos, ha olyan területen használjuk, amelyhez magunk is értünk, így ellenőrizni tudjuk a válaszait, amelyek a fenti átlagnál sokkal pontosabbak is lesznek. Ha viszont olyasmiről kérdezzük, amiről fogalmunk sincs, lényegében szerencsejátékot játszunk.

Az AI nem kiváltja az embert, hanem megsokszorozza a képességeit

Sok vállalat fektetett már jelentős összegeket a mesterséges intelligenciába, de a beruházások nem feltétlenül hoztak valódi üzleti eredményeket – hívta fel a figyelmet Marco Mongiello, a londoni Regent’s University üzleti iskolájának vezetője a HVG AI Talks konferenciáján.

5. A Mona Lisára rajzolt bajusznak is ára van

Az AI használatának nemcsak pontossági, hanem jogi és környezeti kockázatai is vannak. A modellek betanításához felhasznált szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak számos jogvitát eredményeztek, miközben az AI által készített művek tulajdonjoga sem minden esetben egyértelmű.

Julia különösen az AI energia- és vízigényére hívta fel a figyelmet. Az adatközpontok működtetése és hűtése jelentős erőforrásokat igényel, ezért szerinte a felhasználóknak is érdemes megfontolniuk, mire veszik igénybe a technológiát. Nem azt kéri az emberektől, hogy ne használják, hanem azt, hogy csak a valóban fontos, értelmes dolgokra – ne kérjenek például a ChatGPT-től bajszos Mona Lisát, amelyből Julia egyébként öt különböző, általa generált változatot is bemutatott a rossz példa kedvéért.

Legújabb, Robot, nem pilóta című könyvében Luc Julia világhírű informatikus és a mesterséges intelligencia ismert kutatója, lebontja az AI-jal kapcsolatos legelterjedtebb tévhiteket és szertefoszlatja a gépi intelligencia kreativitásával kapcsolatos mítoszokat.

Hozzászólások