Ma már nem mondható luxuscikknek a 3D-s megjelenítés a műszaki áruk piacán: az alsó kategóriás készülékek is képesek térbeli képet megjeleníteni, és az olcsóbb digitális kamerák is rögzítenek már úgynevezett 3D-s fotót. E technológiák mögött azonban nincs valódi 3D-s tartalom, de az emberi szem és agy számára mégis olyan érzetet kelt, mintha a tárgyaknak valóban lenne mélységük.

Az MTA SZTAKI fejlesztői azonban messzebbre mentek ennél, és infrastruktúrájukkal képesek egy mozgó alakzatról felépíteni egy időben folytonosan változó, dinamikus 3D-modellt. A technológia érdekessége, hogy a digitális mozgásrögzítés (motion capture) rendszerekkel szemben nem igényel testre csatlakoztatott markereket, hanem több nézőpontból készített videofelvételek alapján készíti el a test teljes 3D-s modelljét. Ez azt jelenti, hogy míg a motion capture-rendszerek csak egy ritka, 10-20 pontból álló csontvázmodellt adnak, addig a SZTAKI projektjében sűrű, részletes modell készül.

Ez a rekonstrukciós folyamat a háromdimenziós számítógépes látás, grafika és geometria eszközeit felhasználva modellez tetszőleges háromdimenziós objektumot, melynek módszertana erősen hasonlít térbeli plasztikák, szobrok készítéséhez. A kapott modelleket tetszőleges nézőpontból megjeleníthetik kétdimenziós képként a renderelésnek nevezett eljárás segítségével, vagy lehet vele szimulálni fizikai jelenségeket is.

Csetverikov Dmitrij, a Geometriai Modellezés és Számítógépes Látás Kutatólaboratóriumának vezetője szerint a feladat összetettsége miatt speciális stúdiót igényel. „Jelenleg még Európában is kevés, szabad kapacitással rendelkező, kutatási célokra és ilyen jellegű szolgáltatásokra egyaránt alkalmas stúdió van, térségünkben pedig egy sincs. A SZTAKI rendszere azonban szabad, s a valódi emberekről készült dinamikus 3D modelljei nemcsak tetszőlegesen elhelyezhetők bármely rendelkezésre álló virtuális térben, de akár megsokszorozhatók is. Így mindössze néhány ember felvételével akár komoly tömegjeleneteket lehet felvenni.”

A felhasználási területek sokszínűségét jól mutatja, hogy a filmgyártás mellett akár az orvostudományt és a számítógépes játék-fejlesztést is megújíthatja a komoly nemzetközi együttműködéssel, a HUNOROB konzorcium részeként létrejött projekt. Az emberi mozgások kiértékelése mellett a rendszert ugyanis tudományos kísérletekre és különböző alkalmazások előkészítésére is lehet használni.