A cégek harmada úgy tesz, mintha nem létezne munkahelyi stressz
A cégek harmadánál még mindig tabutéma a stressz, holott a munkavállalók több mint fele szerint a stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot. Egy uniós felmérés szerint a megkérdezettek 27 százaléka tapasztalt depressziót vagy szorongást az elmúlt 12 hónapban.
Európa-szerte több mint 25 millió vállalkozás működik, ennek ellenére a káros mértékű munkahelyi stressz, amely korunk népbetegségévé vált, a cégek harmadánál tabutémának számít – derül ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felméréséből. A munkavállalók 53 százaléka szerint munkahelyén a káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot, amelynek különböző megjelenési formáit, depressziót vagy szorongást a felmérésben megkérdezettek 27 százaléka tapasztalt az elmúlt 12 hónapban. E helyzet megváltoztatása, valamint a problémáról szóló munkáltatói és munkavállalói párbeszéd ösztönzése céljából hirdette meg az EU-OSHA az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányt, annak részeként pedig az Európai Helyes Gyakorlat-pályázatot, amelynek díjátadó ünnepségét az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét betöltő Lettországban rendezték meg a kiemelkedő vállalati gyakorlatok elismerésére. A felhívásra összesen 55 nevezés érkezett, amelyek közül 11 részesült elismerésben.
Sporttól az online-kanapéig
„Az európai vállalatok mintegy harmadánál tabuként kezelik a pszichoszociális kockázatokat és a stresszt, amelyet gyakran más kérdéseknél bonyolultabban kezelhetőnek tartanak. Ez jelenti a legnagyobb nehézséget a probléma kezelésében, holott a pszichoszociális kockázatok ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés. Az Európai Helyes Gyakorlat-díjakkal éppen ezt szeretnénk megmutatni” – hangsúlyozta a díjátadón a munkahelyi stressz kezelésének fontosságát az EU-OSHA igazgatója, Christa Sedlatschek. A kampány keretében 11 innovatív és kiváló példát díjaztak, amelyeket különböző méretű és Európa-szerte különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatnál vezettek be a pszichoszociális kockázatok és stressz kezelésére.
A pályázatokban közös pont, hogy a felső vezetés és a dolgozók egyaránt aktívan részt vesznek a probléma megoldásában. Egy szlovák és egy török vállalat például folyamatos sportolási lehetőséget nyújt munkavállalóinak, míg egy spanyol repülőgépgyártó cég online pszichológiai segítségnyújtással, vagy egy acélgyártó üzem folyamatosan biztosított tanácsadással kezeli a problémát, amelybe nemcsak a munkatársakat, de azok családtagjait is bevonják. Angol, belga, német, finn és máltai vállalatoknál a menedzsment külön tréningen vesz részt, ahol megismerik a munkahelyi stressz káros hatásait, egy belga elektrotechnikai cég pedig külön figyelmet fordít arra, hogy a dolgozókkal részletesen ismertesse az előttük álló fejlődési, előrelépési lehetőségeket, így egyrészt motiválják a munkavállalókat, másrészt pedig csökkentik a foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanságot.
Magyarországról nem kerültek döntőbe az itthoni nyertesek, de sikernek nevezhető, hogy minden eddiginél többen adtak be jelentkezést hazánkból. Az európai kampány célja ugyanis a figyelemfelhívás, annak tudatosítása, hogy a káros munkahelyi stresszt lehet és kell is kezelni, s hogy a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdekük, hogy figyelmet fordítsanak a pszichoszociális kockázatok csökkentésére.
Magyar innováció segíti a munkahelyi stressz mérését
Az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, Magyarországon mintegy 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz rontja a vállalatok versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez. A munkahelyi negatív stresszt okozhatják a megváltozott környezeti tényezők is, például az új információs és kommunikációs technológiák növekvő jelentősége, az atipikus foglakoztatási formák terjedése, a munkaintenzitás és a munkaterhelés növekedése.
Az új trendekkel együtt új típusú kockázatok jelentek meg: a munkahelyi személyközi kapcsolatok, például elszigeteltség, konfliktusok, udvariatlanság, pletyka, társas támogatottság hiánya, továbbá a karrierlehetőségek változása, a munka-magánélet egyensúly felbomlása, a gyenge szervezeti kultúra, valamint a nem megfelelő autonómia és kontroll. Ezen kockázatok felmérésére és a munkavállaló stressz-szintjének visszajelzésére alkalmas az a kérdőívrendszer, melyet jelenleg tesztelnek. A Stressz-M egy olyan online mérőeszköz, mely a kockázatok legfontosabb dimenzióira kérdez rá, egyéni szinten azonosítja be a főbb kockázati tényezőket és a kapott adatok alapján egyéni, csoportos és szervezeti szinten is visszajelzést készít.
Egy nemrég publikált másik felmérés, a Selfmapping kutatása azt mutatta, hogy az aktív magyar munkavállalók 86 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben ki van égve. Ennek pedig a tartós stressz az egyik legfőbb oka.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
