Hat év után munkahelyet váltott, visszatért az emlékezete az amnéziás férfinek
Az orvosok sem tudták megmondani, mi válthatott ki amnéziát annál a 40 éves japán férfinél, aki munkája elvesztése után került kórházba.
#stressz
Miért gyakori a délutáni fáradtság és az esti farkaséhség 50 év felett?
Az irodai alkalmazottak gyakran érzik úgy, mintha egy hullámvasúton ülnének: délelőtt még pörögnek, délután hirtelen elfogy az energiájuk, este pedig beköszönt a farkaséhség. Az ötvenes éveikben járókat egyszerre terhelheti az ülőmunka, a felelősség és a szervezet hormonális áthangolódása. Ha ehhez még alváshiány is társul, az energiaszint egész nap kiszámíthatatlanul ingadozhat. A megoldást a dietetikus szerint a fenntartható napi ritmus kialakítása jelenti, a Google Magyarország vezérigazgatójától pedig azt is megtudhatjuk, hogyan működhet ez a mindennapokban.
A test még dolgozik, de a lélek már felmondott: egy regény brutálisan pontos képet ad a kiégésről
Előfordulhat, hogy valaki nem utálja a munkáját, csak egyszerűen már semmit nem érez iránta. A vasárnap esti szorongás, a végtelennek tűnő meetingek, a kollégák iránti egyre növekvő közöny és a „mindegy” érzése könnyen lehet a kiégés előszobája. Beatriz Serrano „Elégedetlenség” című regénye úgy mutatja meg a burnout, a quiet quitting és a modern munkahelyi kiégés belső világát, hogy közben egyszer sem kell kimondania: kiégés. Mi történik akkor, amikor a test még minden reggel bemegy dolgozni, a lélek viszont már rég felmondott? Gábor Fanni pszichológus írása.
A NER olyan volt, mint egy bántalmazó kapcsolat – az idegrendszerünk nem nyugszik meg egyik napról a másikra
Miért nem tudunk egyszerűen fellélegezni, ha meginog vagy véget ér egy nyomasztó politikai korszak? Prof. Dr. Menyhért Anna traumakutató és Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter szerint ilyenkor nemcsak politikai, hanem idegrendszeri és társadalmi utórengésekkel is számolni kell: a félelem, a düh, a szégyen, a hallgatás és a morális sérülés nem tűnik el attól, hogy kimondjuk, vége. Az egyik tábor súlyos kiábrándulást él át, míg a másik az eufória ellenére sokáig ugyanabban a védekező üzemmódban működik tovább, míg mindkét oldal átéli a kimerültséget, ürességet, indulatot vagy furcsa szorongást.
Nem képzelődés: szó szerint nyugtat a tenger látványa
Ha valaha is nyaralni ment tenger mellé, és a vizet megpillantva máris nyugodtabbnak érezte magát, az nem képzelgés volt. Pszichológusok bizonyították, hogy mérhető fiziológiás hatása van csupán annak, ha valaki gyönyörködik az óriási víztömeg látványában.
Túlvállalás, rágódás, önvád: miért sérülékenyebb a női mentális jóllét?
A mentális egészség nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem vagyunk depressziósak, nem szorongunk, és valahogy működtetjük a mindennapokat. A jólléthez önismeret, célok, bizalmi kapcsolatok, határhúzás, és az is kell, hogy ne tekintsük gyengeségnek a segítségkérést. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, milyen kockázatok terhelhetik különösen a nők mentális egészségét, miért fáraszthatja ki őket a túlvállalás, a rágódás és az önvád, és hogyan válhat erőforrássá a kapcsolódás. Nagy Henriett pszichológus, egyetemi docens írása.
Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?
A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Nyaralni indul? Jobb hatással lesz önre, mint gondolná
A legtöbben azért indulnak nyaralni, hogy kiszakadjanak a hétköznapokból, de úgy tűnik, a vakáció ennél többet is adhat.
A szorongás gyakran problémamegoldásnak álcázza magát – ez az egyszerű szabály segíthet
Mi lenne, ha megengednénk magunknak az aggódást – de csak egy meghatározott időpontban? Bár elsőre furcsán hangzik, a kognitív viselkedésterápia egyik legismertebb módszere éppen erre épül, és segíthet megtörni a szorongás és a túlgondolás ördögi körét. A szakemberek szerint ugyanis az agy gyakran összekeveri a problémamegoldást az aggodalmaskodással, ami hosszú távon csak fokozza a stresszt. Mutatjuk, hogyan működik a technika, amely sokaknak hozott már megkönnyebbülést.
Nem csak az életkor számít: ez a 7 mindennapi szokás gyorsíthatja a biológiai öregedést
Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?
Stresszes? Ez a fülhallgató-szerű eszköz egy gombnyomásra megnyugtja
Már kapható a Nuropod, amely az ígéret szerint egy fontos ideget stimulálva segíti az embert a stressz kezelésében, így a jobb teljesítmény elérésében is.
Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg
A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.
A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?
A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?
„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”
Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.
A magyar tudós, akinek az egész világ hálás lehet
A világhírű magyar származású kutatóorvos nem csupán egy biológiai folyamatot nevezett el, hanem alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az emberi szervezetre és a lélekre tekintünk.
A súlygyarapodás története gyakran nem az étellel kezdődik – állítja egy friss kutatás
Az elhízás hátterében nemcsak életmódbeli, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők is állhatnak.
Új korszak jöhet a mentális betegségek kezelésében: vérvizsgálat segíthet felismerni a depresszió egy rejtett típusát
A depresszió és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolat régóta ismert, most azonban amerikai kutatók arra jutottak, hogy a háttérben a krónikus gyulladás is kulcsszerepet játszhat. A vizsgálat szerint bizonyos gyulladásos biomarkerek összefügghetnek a depresszió tüneteivel, miközben az eredmények azt is megmutatták, hogy a mentális betegségek biológiája jóval összetettebb, mint korábban gondolták. Elképzelhető, hogy a jövőben vérvizsgálatok segíthetik majd a depresszió korábbi felismerését és személyre szabott kezelését? Valóban létezik úgynevezett „gyulladásos depresszió”, amely teljesen új irányba terelheti a pszichiátriát?
Robotmacska stressz ellen – megcsinálják a japánok
Több kutatás is bizonyította már házikedvenceink stresszoldó hatását. Japán kutatók egy olyan robotot, pontosabban robotmacskát készítettek, amely éppen az ilyen állatok egyik kedves, nyugtató gesztusát másolja le.
A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
Kalóriadeficit, kortizol, stressz és hormonok – mi dönt valójában a fogyásról?
Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.
