A világkommunizmus kimúlt: a Szovjetúniónak vége, Kína államkapitalizmust épít, Kádár már csak egy mobil mellszobor, Pozsgay és Szűrös még nem - ám Pécsett az osztályharc rendületlenül folyik tovább.

Pécsett ugyanis a kommunizmus még legalább hét helyen kísért. A nemzeti függetlenség és a polgári értékrend számára a legkomolyabb veszélyt az utca jelenti jelenti, konkrétan az a városrészlet, ahol a Kalapács utca belefut a Sarló utcába, sőt, mit belefut, egyenesen keresztezi. Ha Ön most nem egészen érti, mi a probléma, íme, mi is a Magyar Nemzetből tájékozódtunk: "a Sarló és Kalapács utcák keresztezik egymást, ily módon megjelenítve a szovjet diktatúra jelképét."

A helyzet tehát tarthatatlanná vált, ám a kommunista aknamunka következtében a megoldás egy új, lélekben és magyarságban tisztább generációra vár, a maiak kénytelenek egy kínos félmegoldással beérni. A Kalapács utca ugyan Bazsarózsa utca lesz, ahogy annak lennie kell, ám a Sarló utca átkeresztelését Eck Imrére már megvétózta a helyi bolsevik sejt. Így, mivel pontosan tudjuk, mi történik, ha a sarló keresztezi a bazsarózsát, idejében szólni kellene Sólyom Lászlónak, lépjen sürgősen, megint veszélyben a védett növénye.

Ennek fényében azért érdekes lesz megfigyelni, hogy a legerősebb fővárosi kommunista fészek, Óbuda, amelyik tavaly erőszakosan meggátolta 11 utcatábla átnevezését, köztük Ságvári Endréét, meddig mer még nyíltan szembemenni az utcák fülkeforradalmával.

Bezzeg Pécsett a rendszerváltás úgy ér véget, hogy Ságvári távozik, a Marx utcából Wass Albert lesz (ami különösen mulatságos annak fényében, hogy amit ez a két úr a zsidókról gondolt, az csak árnyalatokban különbözik egymástól), és végre megszűnik utcanévnek lenni Frankel Leó, Károlyi Mihály és a Népfront is (ez utóbbi, úgy tudjuk, a Nemzeti Együttműködés Fényes Útja lesz).

A vicc az, hogy miközben rehabilitáló Horthy-szobrok meg Tormay Cécile-emléktáblák ügyében a helyi önkormányzatok szabad kezet kapnak a Nemzeti Ügyek Orbánjától ("Ha egy magyar település ilyen emlékművet akar állítani, az az ő saját felelőssége. Ez nem a kormány dolga"), addig a komcsi múlt - egyébként abszolúte méltányolható - kiiktatása abszolúte központi kérdés, amely teljesen független a helyiek akaratától, elképzeléseitől.

Ez volt a helyzet azon a budai téren is, ahol a rossz emlékű "Moszkva" nevet felváltotta az égegyadta világon semmilyen emlékű "Széll Kálmán" nevű terv.

Az igazi csapást azonban a jövőben betiltásra ítélt "felszabadulás" szóra, illetve azokra mérné a kormány, akik önként (és mivel komcsik: dalolva) döntöttek egy adott szervezet elnevezése mellett, és akik valamiért azt hiszik, ez az ő polgári magánügyük. Hát nem, ti álcivilek, a 22 év utáni bátor rendszerváltás elér benneteket is! Konkrétan a következő, a polgári demokráciára közvetlen és nyilvánvaló veszélyt jelentő cégek és szervezetek elnevezéseire csap le a jogos népharag:

- Kocsolai Vörös Csillag Tsz. Horgász Egyesület,

- Rétsági Vörös Csillag SE,

- Vásárosnamény II.VÖRÖS CSILLAG Tsz.SE,

- Kádár János Alapítvány,

- Kádár János Baráti Kör

- Szegedi Felszabadulás Vadásztársaság.

Rendnek kell lennie. Istent mi úgy segéljük.