Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Hvg.hu: Mit remélhet az új alkotmánytól egy magyar átlagpolgár?
Melyek voltak az alkotmánnyal kapcsolatos főbb kifogások?
Az Európai Néppártban tömörült konzervatívok eleinte követelték Isten, illetve a kereszténység kiemelését a szövegben, később megelégedtek az európai közös gyökerek, közös értékekek hangsúlyozásával. A szocialisták határozottabb elkötelezettséget szerettek volna a a szociális jogok terén, a liberálisok viszont az Alapjogi Charta beemelését és az integráció mélyítését szorgalmazták. Végül sikerült e téren is kompromisszumra jutni, mindenesetre a magasszíntű foglal-koztatottság, a nők és férfiak esélyegyenlősége, mindennemű diszkrimináció megszüntetése kiemelten szerepel az elérendő célok között..
Ha jóváhagyják az alkotmányt, mi változik?
Véleményem szerint az alkotmány bevezetésével – ha a 2006. november 1-jén valóban hatályba lép - komoly lépést teszünk a föderatív Európa felé. Elmélyül az integráció, bővül a parlament hatásköre, azaz egyértelművé válik, hogy az Unió az államok és a polgárok uniója. A parlamenten keresztül az európai polgárok közvetlenebb ellenőrzést gyakorolhatnak az uniós ügyek felett. Egyre több olyan terület lesz, ahol az Tanács határozatai csak a parlament jóváha-gyásával léptethetők életbe. Vagyis a parlament társdöntése nélkül a jövőben kötelező erejű európai jogszabályt szinte nem is lehet hozni. A hétéves költség-vetésre is az Európai Parlamentnek kell áldását adnia, mint ahogy nélküle nem lehet bővíteni az Uniót újabb tagokkal sem. Mezőgazdasági, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi témákban is szükség lesz a parlament igen szavazataira. A Tanácsban jelentősen csökken az egyhangú döntések köre, ehelyett a tagálla-mok számát és népességét figyelembe vevő minősített többséggel lehet majd határozni a legtöbb kérdésben. Az Európai Tanács két és fél évre választott - és egyszer újraválasztható elnöke - biztosítja majd a folyamatosságot és kiegyen-súlyozottságot a Miniszterek Tanácsát irányító tagállami elnökségekkel szemben. Kialakítják az egységes külügyminiszteri posztot. Igaz, szociális téren a döntések alapvetően tagállami hatáskörben maradnak, de a foglalkoztatás-politikában, az oktatásban, egészségügyben a tagországoknak figyelembe kell venniük a lisszaboni folyamat ajánlásait, azaz törekedniük kell a 70 százalékos foglalkoztatottsági arány elérésére, az oktatási szint javítására, az egészségügyi rendszer átalakítására.
Milyen esélyei vannak a tagországok jóváhagyásának?
Litvánia és Magyarország már elfogadta, 23 országban még hátra van a ratifikálás; túlnyomórészt a parlamentekben, de jó néhány országban referendum dönt erről. Az utóbbi eljárást követi Írország, Nagy-Britannia, Fran-ciaország, a skandináv országok. Ezekben a tagországokban többnyire kétesélyes a kimenetel. A lengyeleknek kezdetben komoly fenntartásaik voltak, de azután agrártermelőik tetemes EU-pénzeket vettek fel, azóta ott a közvélemény hangulata átbillent EU-barát irányba. Az angol közvélemény jó része már szkeptikusabb. Franciaországban egyesek az alkotmány ratifikálását igyekeznek összekötni az EU bővítésével, és a török belépés rémével ijeszt-getnek. Így azután nincs még lefutva a ratifikálás kérdése…
Mi történik, ha nem mindegyik tagország ratifikálja az alkotmányt?
Ha van akárcsak egyetlen ország, amelyik nem szavazza meg, akkor nagy valószínűséggel nem léphet érvénybe az alkotmány a kitűzött időben. Vala-milyen megoldást azonban kell majd találnunk. Jogászok bevonásával 7-8 vál-tozat készül, mit lehet ilyenkor tenni. Néhányan felvetették, hogy amelyik ország nem ratifikálja az alkotmányt, az kizárja magát az Unióból. Nehéz persze elképzelni az EU-t például Nagy Britannia nélkül. Az biztos, hacsak nem készülünk fel időben minden eshetőségre, az EU legsúlyosabb válsága elé nézhetünk.
Hirschler Richárd
