Dessewffy Tibor

A bevándorlás kérdésében a politika elszakadt a közbeszédtől és itt fordul elő „azon ritka esetek egyike, amikor a politikának nincs sok szégyenkeznivalója” – állította a konferenciát megnyitó Dessewffy Tibor, a Demos Magyarország elnöke, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense. Szégyenkeznie a politikának a politikai diskurzuson belüli megosztottság, elhallgatás és a téma háttérbe szorítása miatt kell, tette hozzá. Hangsúlyozta: „az egymillió kínai vagy 23 millió román bevándorlásával fenyegető, a társadalomban amúgy is meglévő bevándorlás- és idegenellenes érzelmeket fölkorbácsoló retorika rövidlátó és több mint bűn: hiba”. (Az „egymillió ázsiai betelepítésének tervét” Semjén Zsolt szellőztette, de kiderült, hogy mindössze egy szakértői elemzésről volt szó, amely számba vette a lehetséges emigrációs alternatívákat. A „23 millió román munkavállalóval” való fenyegetést az MSZP hajtogatta, amikor a kormányon lévő Fidesz bevezette a határon túliaknak adandó magyarigazolványt. A szerk.)

Az OECD-tagállamok közül Magyarország lakossága csökken a legmeredekebben, és ezt a csökkenést – bár több a be- mint a kivándorló – a bevándorlás nem kompenzálja, fejtette ki Hajduk Annamária politológus, a Demos Magyarország kutatója. Bevándorló alatt az értendő, aki több mint egy éve huzamosan, nem turisztikai céllal tartózkodik Magyarországon. Menekült alatt pedig az, akit származása, nemzetisége, vallása, bizonyos társadalmi vagy politikai csoportbeli tagsága miatt üldöztek és ezért menekülésre kényszerült.

A genfi egyezmény szerint Magyarországnak kötelessége befogadni a menekülteket, a bevándorlókra ugyanakkor ez nem érvényes – húzta alá Hajduk. Jelenleg körülbelül 166 ezer külföldi él Magyarországon, az összlakosság mintegy másfél százaléka, s ez jóval alacsonyabb, mint Ausztriában vagy Németországban, ahol ez az arány körülbelül nyolc százalék. Ráadásul a 166 ezer ember jelentős része az elcsatolt országrészekből érkezett magyar. A politológus figyelmeztetett: a munkaképesek aránya 2005 és 2020 között hat-hét százalékkal csökken Magyarországon, ugyanakkor – s ez csak egy példa – a líbiai kormány becslése szerint Líbiából kétmillió ember szeretne bevándorolni az EU-ba.

A Tárki fölmérése szerint a magyar társadalom egynegyede-egyharmada idegenellenes. A Demos szakértője szerint szükség van a magyar társadalom toleranciaszintjének növelésére. A bevándorlókat sújtja a diplomák honosítása és a munkavállalással járó bürokratikus nehézségek. A Demos egyik fölmérése a magyar mint idegen nyelv oktatásának fontosságát mutatja ki. Körülbelül tizenkétezer bevándorló gyerek él Magyarországon, s mintegy egyharmaduk nem magyar – derült ki Hajduk előadásából.

Magyarországon a migrációról szóló közbeszédben erőteljesen megjelenik egyrészt a menekültügyi érvrendszer, másrészt az, hogy – tekintettel a magyarok magas arányára a bevándorlók közt – a magyarországi migráció speciális jelenség, ahol helye van a nemzeti felelősségvállalásnak – vélekedett Kováts András szociálpolitikus, a Menedék Egyesület igazgatója. Szerinte a témával kapcsolatos vitában alig jelent meg a munkaerő bevándorlása mint szempont. Annál több szó esett a migráció kontrolljáról. A dilemma 1993-ban és 1997-ben is lényegében ugyanaz volt: a nemzetközi kötelezettségvállalás és a közrend védelme került egymással konfliktusba a politikai vitában. A 2007-es parlamenti vitában megjelent érvként az EU-kompatibilitás szükségessége is. A demográfiai szempontok talán csak egyszer merültek fel a témához köthető politikai diskurzusban: egy SZDSZ-es képviselő érvelt azzal 2003-ban, hogy a társadalombiztosítás fönntarthatósága érdekében a bevándorlás kifejezetten jó dolog.

„A Ludmillákat és a Leilákat csak óvatosan fogadjuk be!” – idézte negatív példaként Boross Péter volt miniszterelnököt Tóth Judit jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, a Szegedi Tudományegyetem docense, migrációs jogi szakértő. Szerinte késik a téma társadalmi fontosságának fölismerése. Tóth felvetette: változóban van-e az a – korábban általános – szemlélet, hogy Magyarország tranzitország, s mint ilyennek nem nagyon kell foglalkoznia a migráció kérdésével? „A kérdéshez való mentális hozzáállás a legfőbb akadálya Magyarországon az emigránsok beilleszkedésének” – tette hozzá. Úgy vélte, az emigránsok beilleszkedését segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés hagy kívánnivalót maga után, ráadásul kimutathatatlan, hogy a központi költségvetés mennyit költ a beilleszkedésre. Az emigránsok beilleszkedésének egyik akadálya a társadalmi kontroll és a társadalmi nyilvánosság hiánya. „A sajtó ezt a témát legfeljebb rendészeti vagy botrányszempontból tárgyalja” – állította. „A mentális akadálymentesítésre mikor kerül sor?” – tette föl a kérdést zárásként.

Emigránsok helyzete Európában. Magyarország a középmezőnyben © MIPI 2007

Thomas Huddleston, a Migration Policy Group kutatója a magyar integrációs politikát elemezte. Egy hatszáz fokú skálán értékelve, Magyarországot az európai középmezőnyben helyezte el. Huddleston szerint az elmúlt években a helyzet Magyarországon sok tekintetben javult, ugyanakkor hiányolta a Magyarországra bevándoroltakat segítő helyi egyeztető fórumokat, kooperációkat.

Hat szempontot állított föl: az emigránsokkal szembeni egyenlő bánásmód, azaz antidiszkrimináció (85), a letelepedés engedélyezése (50), családegyesítés (50), hozzáférés a munkaerő-piachoz (40), az állam-polgárság megadása (36), részvétel a közügyekben (29). (Zárójelben a kutató Magyarországra vonatkozó becslése, 100 a maximum). Huddleston szerint legjobb a helyzet az antidiszkrimináció terén, legrosszabb az emigránsok politikai részvételét illetően.

Kováts András © Szegő Péter

Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója a hvg.hu-nak kifejtette: attól, hogy valaki magyar nemzetiségű bevándorló, nem kapja meg automatikusan a magyar állampolgárságot, de összehasonlítva a más nemzetiségűekkel, sokkal könnyebb az állampolgárság megszerzése. Aki az Európai Unió – tehát főleg Románia vagy Szlovákia, de lehet Ausztria, Szlovénia, vagy Lengyelország is – állampolgáraként érkezik Magyarországra, az a Magyarországra érkezése napján már folyamodhat magyar állampolgárságért. Ha az illető magyar az EU-n kívülről – tehát főleg Ukrajnából vagy Szerbiából, esetleg Horvátországból – érkezik, akkor a honosítás tovább tartó, de a nem magyarokhoz képest így is kedvezményes eljárás.

A hvg.hu kérdésére, miszerint azért nem kaphatnak-e automatikusan magyar állampolgárságot az elcsatolt országrészek idetelepülő magyarjai, mert a mindenkori magyar politika azt akarja elérni, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak, a szociálpolitikus úgy reagált: ez a szándék explicit módon nem jelent meg a kormány politikájában. Hozzátette: az állampolgárság automatikus megadásának nagyon komoly nemzetközi jogi következményei lennének.

Szegő Péter