Hogy az új kormány függetlensége felől illúzió se legyen, már most a jelenlegi kormány javaslatokat dolgoz ki az új számára, hogyan kell kormányozni. Innentől kezdve már mindenki láthatja, hogy Gyurcsány megint a bolondját járatja népével, amúgy Karinthy módra, szombat délelőtt két macska volt és játszott egymással.

Ezt a cikket már itt be is lehetne fejezni, ha nem Magyarország sorsa lenne a tét, de sajnos az, és ez a legújabb PR akció megint sokba fog nekünk kerülni, mert a befektetők és a piacok nem igazán örülnek az úgy távozom, hogy maradok játékoknak, nem szeretik azt, amikor egy ország vezetése hetekre bizonytalan s ennek megint mi isszuk meg az árát.

Gyurcsány ragaszkodása a hatalomhoz nem szűnt meg, bár szombaton eljátszotta a duzzogót, ha én vagyok az akadály, elmegyek. Kiment az egyik ajtón és bejött a másikon. Igazából semmi sem fog történni, alkalmasint előhúznak az MSZP-s berkekből egy strómant, aki majd eljátssza a kvázi miniszterelnököt, ahogy Medvegyev játssza a kvázi orosz elnököt. Gyurcsány nem mondott le, bár ha igazat akart volna mondani,

Kormányváltás - Olvassa el az összes hírt a hvg.hu-n!

© Stiller Ákos

megtehette volna. Nem, ő bizalmatlansági indítványt nyújt be saját maga ellen?!  Gyurcsány miniszterelnöknek nincs bizalma Gyurcsány miniszterelnökben, ezért indítványozza, hogy váltsák le önmagát. Ha nincs bizalmam az orvosomban, akkor elcsapom és másikat keresek, de nem olyat, akinek majd a régi mondja meg, hogy kell operálni. Gyurcsány megint színjátékot játszik, kiáll az istállómester a manézsba és remegő hangon közli, ha én vagyok az akadály, el is mehetek. És most elmegy úgy, hogy marad. Bedugta a fejét az oroszlán szájába, de ő maga az oroszlán is. Ez ám a mutatvány, világszám! A bukott férfi, Bauer, amint lázasan cikáznak gondolatai, tanár úr kérem, én készültem!

Ennyit Bauerről, akit már ismerünk, sokkal érdekesebbek a Steinmannok, akik a hírre gyorsan kiszaladnak a táblához, hogy azt letöröljék és megoldják majd a példát, amire Bauer képtelen volt. Az önjelöltek, a haza felkent szolgái, akik természetesen készséggel állnak rendelkezésre a nehéz, de megtisztelő feladatra. Érdemes lesz figyelni, ki mindenki gondolja magáról, alkalmas lenne Magyarország miniszterelnökének. Miért ne? Ahogy az utóbbi évek felhozatalát nézzük, bárki aspirálhat,  köztük a Tudományos Akadémia összes leköszönt, még élő elnöke, és ki tudja, kiben égnek még politikai rőzsedalok.

És persze még egy, a "hogyan jutottunk idáig" kérdése.  Miként történhetett, hogy Gyurcsány Ferenc lehetett a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és az is maradhatott ötödfél éve? Kinek milyen szerepe van ebben, milyen a pártjának, milyen az értelmiségi holdudvarának? És persze ne hagyjuk ki az ellenzéket sem, mert csak nekik volt köszönhető, hogy két választást is elvesztettek ezzel a lufival szemben, téves helyzetértékeléssel, rossz választási taktikával és stratégiával.

Gyurcsány tipikus terméke egy forradalom nélküli rendszerváltozás posztkommunista világának, de ne feledjük, Gyurcsány nem tankok hátán érkezett Szolnokról, Gyurcsányt az ország többsége választotta meg. Hogy ez megtörténhetett, mutatja az ország mentális állapotát, s elsősorban nem a mezei választókét, hanem a mértékadókét. Gyurcsány a kor szülötte, mint Julien Sorel, romantika, udvariasság és nobilitás nélkül, de ez a kor a mi korunk. S hogy ilyen, arról mi tehetünk, s ha nem teszünk, ilyen is marad.

Jávor Béla

A szerző ügyvéd, a Nemzeti Kör tagja