hvg.hu: Ön most az SZDSZ egyik, esélyesnek tekintett elnökjelöltje. A liberális párt az EP-választások után súlyos válságban van, s egy elnöknek nemigen lehet más célja, mint életet lehelni a pártba. Mi az elképzelése?

R.A.: Azért vállaltam el az elnökjelöltséget, mert az SZDSZ számára kudarccal végződött EP-választás után széles körű támogatást érzékeltem vidéki csoportok, megyei választmányok, egyéni tagok, budapesti kerületek részéről. Aztán hivatalosan is megkerestek, hogy vállaljam el a jelöltséget, hiszen az eddigi, „első vonalbeli” vezetőknek viselniük kell a sikertelenség következményeit, és háttérbe kell vonulniuk. Célom, hogy a magyar szabadelvű hagyománynak, illetve a magyar liberalizmusnak - mint a három nagy eszmerendszer egyikének - képviseletét vállalja fel, vigye tovább az SZDSZ. Szeretném szavahihető, értékalapon politizáló párttá tenni az SZDSZ-t. Szeretném visszanyerni korábbi választóink jelentős részének a bizalmát. Azokra gondolok, akik az elmúlt tizenöt évben elpártoltak tőlünk, és június hetedikén Bokros Lajosra, az LMP-re, vagy „biztonsági okokból” az MSZP-re szavaztak, esetleg otthon maradtak, de egyébként szabadelvűen gondolkodnak.

R.A.: Harminchét éves vagyok, zenetörténész és közgazdász diplomákat szereztem. A kultúra és a gazdaság terepén otthonosan mozgok. „Civilben” egy zenei kiadót vezetek, több mint egy évtizeden át dolgoztam az akkor még liberális Magyar Hírlap szerkesztőségében, előbb újságíróként, később rovatvezetőként. Az SZDSZ-be 2002 tavaszán léptem be, Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde hatására, amit nagyon negatívan ítéltem meg, úgy gondoltam, mélypontot jelent a magyar politikai életben. Utóbb kiderült, hogy tévedtem, lehetett annál még mélyebbre is süllyedni. Akkor döntöttem, hogy liberális szimpatizánsból SZDSZ-tag leszek, és jelentkeztem a második kerületi csoportba. 2003 óta a helyi csoport ügyvivője vagyok, majd Tardos Márton halála után a Budai Liberális Klub kuratóriumának elnöke lettem. A kerületinél magasabb szinten csak mint szakpolitikus politizáltam, a fővárosi választmány mellett működő budapesti kulturális munkacsoport vezetőjeként, illetve az országos ügyvivő testület mellett működő Kulturális és Médiakabinet titkáraként. Az SZDSZ „belső közvéleménye” ismer, de abban igaza van, hogy a választópolgárok széles rétegei még nem.

hvg.hu: Önt a liberálisok egy része - nevesebb vezetőkkel szemben - hiteles embernek tartja. Kérem, magyarázza el, mi a különbség Kóka János és Fodor Gábor frakciója között, s mit szól ahhoz a médiában felbukkant állításhoz, hogy a háttérben kombináló Demszky Gábor „embere”.

R.A.: Kezdjük az utóbbi felvetésével. Határozottan cáfolom, hogy bárki „embere” volnék. Sem Demszky Gábort, sem pedig engem nem kérdezett meg a média, mégis sok helyütt olvastam ezt az alaptalan állítást. A főpolgármestert mindössze másfél éve ismerem, azóta, hogy a fővárosi kulturális munkacsoportot vezetem. Korrekt munkakapcsolatban vagyunk, de többről nincs szó. Első, hivatalos jelölésemet egyébként a Heves megyei választmánytól kaptam, de ez sem jelenti azt, hogy Fodor Gáborhoz kötődnék. Utána a Zala, majd a Baranya megyei választmány jelölt, és csak ezután került sor a budapesti választmány ülésére, ahol ugyancsak engem támogattak. Ötödikként a Győr-Moson-Sopron megyei választmány fejezte ki bizalmát irántam. Ami a párton belüli törésvonalakat illeti: ha ezeket nem tudjuk megszüntetni, nincs esélyünk arra, hogy a következő választásokon eredményesen szerepeljünk. A siker előfeltétele, hogy egyszer s mindenkorra lezárjuk a múltat.

hvg.hu: A múltat előbb fel kell dolgozni ahhoz, hogy lezárhassák. Az SZDSZ 2007-es elnökválasztásán bizonyítottan csalásra került sor, Kóka és Fodor tábora némileg lejáratta egymást, de a két szárny között kívülről alig látni a különbséget. Legföljebb annyit: az előbbi feltétlenül kitart a zuhanórepülésben lévő szocialisták mellett, a másik pedig megpróbál ehhez feltételeket szabni, de hiába.

R.A .: Én Kóka János elnökségét ugyanúgy a lezárandó múlt részének tekintem, mint Fodor Gáborét. Mindkettejüket nagyra becsülöm, de egyikük sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Kettőjük pártelnöksége összesen két évet tett ki, míg a magyar liberalizmusnak több mint százötven éves szép hagyománya van. Ebből az SZDSZ huszonegy évet képvisel. Be kell fejeznünk az önostorozást. Új korszaknak kell kezdődnie.

hvg.hu: Azért nem ártana válaszolni arra az alapvető kérdésre, hogy valójában miért kötött szövetséget 1994-ben az SZDSZ az MSZP-vel. Tűzön-vízen át kitartott a szocialisták mellett, bár látván a liberális tábor vészes fogyatkozását, egyes politikusai többször is megpróbálták „önállósítani” a pártot.

R.A.: Én is úgy érzem, hogy az SZDSZ „erodálódása” 1994-ben kezdődött. De most nem érdemes elmerülni a múltban, melynek nem voltam részese, inkább az új korszakra kell koncentrálni. Célunk, hogy tudatosítsuk a közvéleményben: a szabadelvűség és a hazaszeretet nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő fogalmak. Szakítanunk kell az SZDSZ-re eddig jellemző neoliberalizmussal, amely rengeteg negatív következménnyel járt a gazdaságban éppúgy, mint a közpolitikában. Gazdaságpolitikai programom a „méltányos verseny” fogalmára épül. Ezen azt értem, hogy miközben a szabad versenynek továbbra is hívei maradunk, legalább ennyire fontosnak tartom a fair playt. Előbbit az EU kielégítően szabályozza, ezen nem kell túllépnünk. A méltányosság elve a gazdaságban számomra azt jelenti, hogy a játékszabályokat korrekten be kell tartani, úgy, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba. Nincs semmi bajunk a multinacionális cégekkel, amelyek befektettek Magyarországon, de a méltányos gazdaságpolitikának patriótának kell lennie, a magyar kis- és középvállalkozások érdekeit is kell szolgálnia. Az EU-ból származó források felhasználásában is érvényesítenünk kell a méltányosság elvét, figyelembe véve, hogy már most is ellenzékben vagyunk, és 2010 tavasza után várhatóan ellenzékben is maradunk. Komoly vitáim voltak azokkal, akik továbbra is kitartanak a neoliberális irányvonal mellett, viszont többek között Vásárhelyi István, aki az SZDSZ korai időszakában kiváló pártigazgató volt, egyetértett azzal, hogy a gazdaságpolitikában „új fejezetet” kell nyitnunk.

hvg.hu: Egyesek úgy vélik, az SZDSZ érdekét szolgálná, ha előrehozott választásokra kerülne sor Magyarországon, még idén ősszel.

R.A.: Az adótörvények végszavazásán a liberális frakció megosztott volt a parlamentben. Nekem személy szerint súlyos kifogásaim voltak a vagyonadó jelenlegi formájával kapcsolatban, s nem értettem egyet azokkal a képviselőkkel, akik mégis megszavazták. Bár a vagyoni típusú adó általában szerepel az európai liberális pártok programjában, én egy ilyen típusú adót csak akkor tudnék támogatni, ha levonható volna a személyi jövedelemadóból, és helyi adóként vezetnék be.

hvg.hu: Van még két jelölt az SZDSZ elnöki tisztségére. Milyen esélyük van?

R.A.: Jelenlegi ismereteim szerint Badacsonyi Szabolcs óbudai önkormányzati képviselő és Weinek Leonárd zuglói polgármester is indul az elnökségért. Július 12-én, vasárnap lesz a tisztújító gyűlés, és bízom benne, hogy tiszta verseny lesz közöttünk. Remélem, hogy a küldöttek a programjaink alapján fognak dönteni, bár a másik két elnökjelölt ezt még nem hozta nyilvánosságra.

hvg.hu: Az utóbbi időben felmerült, hogy az SZDSZ-nek más pártokkal, illetve szervezetekkel kellene összefognia. Ott van az LMP, mely több szavazatot szerzett, mint a liberálisok, s az MDF, mely Bokros Lajos személyében képviselőt küldött Brüsszelbe. Az SZDSZ-MDF összefogást, az "alapító atyák" egyike, Magyar Bálint javasolta. Hallottam már arról is, hogy a következő országgyűlési választásokon az MSZP és az SZDSZ közös listán indul.

R.A.: Szövetségi politikánk meghatározása az új összetételű ügyvivői testület feladata lesz, július 12-ét követően. Most úgy készülünk, hogy az SZDSZ önállóan vág neki a soron következő választásnak, vagyis a 176 egyéni körzetben, az összes területi és az országos listán önálló jelölteket indít. Ha elnökké választanak, szó sem lehet arról, hogy közös listán szerepeljünk az MSZP-vel.

hvg.hu: Ön a Klubrádióban is dolgozik. Kollégája az a Kuncze Gábor, akit egyesek vissza szerettek volna hozni az SZDSZ élére, miközben mások felelőssé teszik a párt hitelének elvesztéséért. Beszél ezekről a kérdésekről vele?

R.A.: Zenei műsort készítek a Klubrádióban, így nincs kapcsolatom a politikai műsorokat készítő kollégákkal.


Pelle János